1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Sztranyavszky Sándor

271 közszerepléstől teljesen visszavonult. A bolsevizmus idején a fővárosból nógrádmarcali birtokára ment s ott húzódott meg családjával. Az ezen a vidéken is megfordult bolsevista csapatokkal szemben gazdaságának alkalmazottai s falujának népe védte meg. A kommunizmus bukása után még egyideig nógrádmarcali birtokán gazdálkodott, majd 1922 tavaszán a Bethlen-kormány Nógrád-Hont vármegye főispánjává nevezte ki. Mint ilyen, fáradhatatlan munkásságot fejtett ki 'megyéjében a háború és forradalmak következtében szétzilált viszonyok rendezése érdekében, valamint a megyei közigazgatás és állami igazgatás adminisztrációja terén. Fáradhatatlan és erélyes munkásságának eredménye a vármegyei közélet konszolidációja lett. Az elsők között volt, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a szociáldemokrata munkásságot visszatérítik a nemzeti gondolat alapjára. Ezen a téren nagy sikereket ért el a munkásság iránt tanúsított szeretetével és segítő munkásságával. 1926-ban a salgótarjáni bányamedence egyhangúlag választotta meg országgyűlési képviselővé, miután a frankper kúriai ítélete után történt kormányrekonstrukció alkalmával a kormányzó dicsérő elismerése mellett, főispáni állásától felmentették és egyúttal belügyi államtitkárrá nevezték ki. Mint belügyi államtitkár — a belügyminisztérium egész ügykörére kiterjedő figyelme mellett — főleg közjogi vonatkozású ügyekkel, valamint az államrendőrség és csendőrség legfőbb irányításával foglalkozott. Szakértelmével és fáradhatatlan tetterejével nagyban hozzájárult a trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezései következményeképpen tetemesen felszaporodott állampolgársági ügyek gyors lebonyolításához. Maradandó érdemeket szerzett az államrendőrség és csendőrség szervezetének modern kiépítésében és a közbiztonsági szervek kifogástalan és precíz működésének biztosításában. Nagy része volt a közigazgatás újjászervezéséről szóló törvény megalkotásában is. Egyháza világi életében ifjú kora óta kiveszi részét; 1904-ben, huszonkétéves korában választotta meg elsőnek a cserhátsurányi — később surányterényinek elnevezett — evangélikus egyház felügyelőjévé. Később a balassagyarmati evangélikus egyház édesatyja, Sztranyavszky Géza balassagyarmati közjegyző, egyházfelügyelő mellé másodfelügyelőnek választotta, majd az alsóesztergályi egyház, a lucfalvai, később a nagybörzsönyi, majd utóbb a bányai kerülethez tartozó pesterzsébeti s végül 1929. év nyarán az orosházai egyház felügyelője lett. 1930. év tavaszán a dunáninneni evangélikus egyházikerület egyhangúlag megválasztott felügyelője lett, 1931. év tavaszán pedig édesatyjának, néhai Sztranyavszky Gézának örökébe a balassagyarmati evangélikus egyház felügyelőjévé választotta meg. A közigazgatás újjászervezéséről szóló törvény életbeléptetése után Nógrád-Hont vármegye újonnan alakított törvényhatósági bizottsága a törvényhatósági bizottság tagjai sorába választotta. Mint a salgótarjáni bányavidék képviselője, igen nagy érdemeket szerzett kerülete társadalmi és szociális intézményének felvirágoztatása, különösen a bányaműn-