1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Strausz István

263 magyar szakértője. Csonka-Magyarország első nagyfeszültségű helyközi villamoshálózatai az ő tervei alapján készültek, a csatlakozó elosztó vezetékekkel együtt. Politikai szereplése 1910-ben kezdődött, amikor a vajdahunyadi kerület nemzeti munkapárti programmal egyhangúlag képviselőjének választotta meg. E kerületet az összeomlásig képviselte, különösen a földgáz kérdés tárgyalása során mondott beszédével vívta ki a szakkörök elismerését. Az összeomláskor visszavonult a politikai élettől 1927-ig, amikor az enyingi kerület választotta meg egységespárti programmal képviselőnek. Nagy szerepe volt az új villamosenergia-törvény megalkotásában. Az új országgyűlésben a gyömrői kerületet képviseli, amely egyhangúlag választotta meg képviselőjének. Helyettes elnöke a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak. Strausz István (Marcali, pártonkívüli) 18654>en született a gömörmegyei Barka községben. Katolikus, nős, a Legfőbb Állami Számvevőszék volt elnöke. A budapesti tudományegyetemen avatták jogi és államtudományi doktorrá. Pályáját 1886-ban a belügyminisztériumban kezdte meg, 1891-ben a Legfőbb Állami Számvevőszékhez hívta meg Gajzágó Salamon elnök. Gyorsan haladt előre, csakhamar osztálytanácsos, majd tanácsos lett, 1917-ben a másodelnöki székbe került, 1918-foan pedig a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke lett. 1920-<ban vált meg az elnöki állástól és mint nyugdíjas, több jótékony intézmény vezetését vállalta. Az államháztartásról, valamint a büdzsé- és zárszámadási jogról több tanulmányt írt. A közigazgatási tanfolyamon a közjog előadója volt s ugyanakkor, amikor a Legfőbb Állami Számvevőszék másodelnöki állását ajánlották fel neki, a budapesti tudományegyetemre is meghívták az államháztartástan tanárának. Mint a pénzügyi és közigazgatási jog cenzora, hosszú ideig tagja volt az államszámviteltani államvizsga-bizottságnak és a budapesti tudományegyetemen az államvizsga-bizottságnak. Társadalmi téren már fiatalkorában jelentékeny szerepet vitt. Pályája kezdetétől résztvett a köztisztviselők szervezkedésében. Nagy szerepe volt a Köztisztviselők Szövetkezetének megalakításában, több éven át másodelnöke volt ennek az intézménynek. A katolikus egyház világi életében is tevékeny szerepet visz s nagy érdemeket szerzett. Az ő nevéhez fűződik többi között a Szent Domonkos-rend budapesti zárdájának és templomának megépítése. A háború idején ő szervezte meg és vezette a Mária-kongregáció hadikórházát, valamint a szegény hadbavonult katona-családapák gyermekeinek napközi otthonát. Díszelnöke az Országos Számvevőségi Testületnek és elnöke sok más altruisztikus egyesületnek. A Ferenc József-rend, a Vaskorona-