1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Puky Endre

244 vábbra is a magyar törvények szerint magyarul láthassa el hivatását, továbbá, hogy cseh zászlót a vármegyeházára ne tűzzenek ki. A cseh zsupán azonban fegyveres karhatalommal távolította el őt és a tisztikart a vármegyeházáról. Ekkor tisztviselőtársaival a megye meg nem szállt területére, Szikszóra vonult és ide tette át a megye székhelyét. 1920 tavaszán Borsod és Gömör vármegyék, valamint Miskolc város kormánybiztos-főispánjává nevezték ki, megbizatásáról azonban még hivatalának elfoglalása előtt lemondott a belügyminisztérium vezetésében beállott változás miatt. 1920-ban nyugdíjba ment s Miskolcon telepedett meg, ahol a Magyar-Olasz Bank fiókjának elnöke lett. 1922-ben Abaúj-Torna vármegye, majd Miskolc város főispánjává nevezték ki, mely állásáról 1924-ben mondott le, amikor a tornai kerület egyhangúlag képviselőjévé választotta meg. Közegészségügyi és szociális kérdésekkel foglalkozott, ő volt a választójogi törvényjavaslat előadója. Az 1926-ban tartott Országos Közegészségügyi és Társadalompolitikai Értekezlet őt kérte fel a közegészségügy újjászervezésének kérdésében előadónak. A szanálási törvényjavaslat vitájában , azután a népjóléti tárca keretében a közegészségügyi feladatokról és a kultusztárca keretében az országos gyorsírás tanításának kötelezővé tételéről mondott beszédeit a szakkörök nagy tetszéssel fogadták. Politikai, közgazdasági és társadalmi kérdésekről több cikke jelent meg magyar- és olasznyelvű folyóiratokban, fővárosi és vidéki lapokban. Tanulmányt írt továbbá olasz nyelven Magyarország belpolitikai helyzetéről „La situazione polica interna deH'Ungheria'

1 címen, amely a római Instituto per l'Europa Orientale kiadásában megjelent monográfiában látott napvilágott. A magyar képviselők által tett tanulmányút alkalmával 1924-ben nagy feltűnést keltett a 13 olasz városban s ezek során főként Mussolini előtt Rómában mondott olasznyelvű beszédével. 1929 őszén a magyar képviselők és felsőházi tagokból alakult parlamenti csoportot vezette svájci tanulmányútra és nagy tetszést aratott Bernben a szövetségi tanács lakomáján német, francia és olasz nyelven mondott nagyhatású beszédével. Élénk részt vett az egyházi életben is. Tagja a református egyház legfőbb szerveinek, a zsinatnak és a konventnek, a budai egyháznak pedig gondnoka, ő volt az egyik képviselője a magyarországi református egyháznak 1930 őszén a Presbyteri Világszövetség Elberfeldben tartott konferenciáján, ahol a református vallásos szellem és a politikai eszmék kölcsönhatásáról tartott az ottani templomi szószékből, mint egyetlen világi előadó, nagyhatású előadást. 1926 októberében az elnökké választott Zsitvay Tibor helyébe őt választotta meg alelnökévé a nemzetgyűlés, majd egyhangúlag az új választójogi törvény alapján összeült képviselőház is. A kormányzó 1931 júliusában a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül az I osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Az új országgyűlés is megválasztotta alelnökének. Az új országgyűlésbe is régi kerülete küldötte be, immár harmadízben, egyhangú választással, az egységespárt programjával.