1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Putnoky Móric - Dr. Rakovszky Iván

245 Putnoky Móric (Putnok, egységespárt) 1866-ban született a gömörmegyei Keleméren. Katolikus, nős, földbirtokos, volt főispán. Középiskoláit és a jogi tanulmányait Budapesten végezte el s itt tett jogi államvizsgát. Azután visszavonult gazdálkodni keleméri birtokára. 1891-ben tiszteletbeli szolgabíróvá nevezték ki, egy évvel később pedig a putnoki kerület függetlenségi és 48-as programmal képviselőjévé választotta. Később belépett a 48-as alkotmánypártba. A háború alatt mint szolgálatonkívüli viszonybeli honvédhuszárszázados teljesített szolgálatot. 1917-től 1918-ig Gömör vármegye főispánja volt. Társadalmi és gazdasági téren értékes munkásságot fejtett ki és igen sok gazdasági, társadalmi egyesületnek tagja. 1892 óta képviseli a putnoki kerületet. Mindkét nemzetgyűlésnek is tagja volt. A háború után belépett a kisgazdapártba, majd később a disszidensekkel együtt csatlakozott az egységespárthoz. Vármegyéje életében tevékeny szerepet visz. örökös tagja Borsod— Gömör vármegye törvényhatósági bizottságának, tagja a kisgyűlésnek és a közigazgatási bizottságnak. Régi kerülete küldötte a képviselőházba, ezúttal másodízben egyhangú mandátummal. Elnöke az állandó összeférhetlenségi bizottságnak, helyettes elnöke a közigazgatási, tagja a földművelésügyi és a véderőbizottságnak. Dr Rakovszky Iván (Keszthely, egységespárt) 1885-ben született Budapesten. Katolikus, nős, nyugalmazott belügyminiszter. Fia Rakovszky Istvánnak, az állami számvevőszék volt elnökének. Jogi tanulmányokat végzett s a budapesti egyetemen jogi és államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1907-ben Turóc megye aljegyzője, majd tiszteletbeli főjegyzője lett. 1910-ben került be elsőíziben a képviselőházba a munkapárt programjával. A háború alatt Turócmegyében a Vöröskereszt elnöke volt s több kórházat szervezett. A német csapatoknak a Kárpátokban való tartózkodása idején országos polgári biztosként működött a német parancsnokság mellett. 1915-ben bevonult az első honvéd-huszárezredhez és kiment a harctérre. A forradalom kitörése után résztvett a Nemzeti Egyesülés megszervezésében. A bolsevizmus alatt elmenekült és két és fél évig tartózkodott a Felvidé-