1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Puky Endre

243 képviselte a magyar kormányt külföldi gazdasági konferenciákon, így Rómában és Londonban is. A kormányzó érdemeinek elismeréséül 1930-ban a II. fizetési osztály jellegét adományozta számára. A Bethlen-kormány lemondása után hagyta el állását, a kormányzó 1931 szeptember 1-én mentette fel saját kérelmére. Az új országgyűlésben a megyaszói kerületet képviseli, amely erős küzdelem után juttatta mandátumhoz Serényi Béla gróf egységespárti jelölttel szemben. Dr Puky Endre (Bodvaszilas, egységespárt) 1871-ben született Kassán, régi nemesi családból. Református, nős, a képviselőház alelnöke. Atyja kúriai bíró, a debreceni ítélőtábla elnöke, majd Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város főispánja volt. Középiskoláit a budapesti református főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten, Bécsben és Debrecenben végezte és a kolozsvári egyetemen államtudományi tudori fokot nyert. Közszolgálatát a bécsi közös pénzügyminisztériumban kezdte, ahol a Bosznia és Hercegovina közigazgatásával megbízott osztálynak volt a tagja. Később mint közigazgatási gyakornok Hajdú vármegye szolgálatába lépett, majd szülőmegyéjének, Abaúj-Tornának aljegyzője lett. 1896-ban félbeszakította közigazgatási pályáját. Ekkor Hieronymi Károly volt belügyminiszternek, a Magyar Agrár- és Járadékbank elnökének titkára lett. Rövidesen vezértitkárrá léptették elő, állásában azonban nem maradt meg, hanem a közigazgatási pálya iránt érzett hajlamától vezettetve, visszatért szülőmegyéje szolgálatába s 1902-ben vármegyei főjegyző lett. Mint ilyen, Rakovszky Endre dr akkori alispánnal, Hadik János gróf és Szalay László akkori országgyűlési képviselőkkel együtt megszervezte megyéjében a nemzeti ellenállást a darabontkormánnyal szemben. A közigazgatás színvonalának emelésére fordította minden munkásságát. A darabontkormány azonban a nemzeti ellenállás idején tanúsított magatartása miatt felfüggesztette főjegyzői állásától és megfosztotta a jegyzői tanfolyam igazgatóságától is. A Wekerle-kormány ismét visszahelyezte mindkét állásába és ebben az időben nevezték ki udvari tanácsossá is. 1906-ban Abaúj-Torna vármegye alispánná választotta meg. A háború elején megszervezte a megyében a Vöröskereszt Egyesületet, mely nagy tevékenységet fejtett ki a kassai és vármegyei kórházak és üdülőházak létesítése és ellátása körül. E működéseért a Vöröskereszt második osztályú díszjelvényével tüntették ki. A cseh megszállás első heteiben hivatalában maradt és keresztülvitte, hogy a vármegyei tisztikar to|6«