1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Ötvös Lajos - Dr. Őrffy Imre

225 Dr Ötvös Lajos (Lövő, keresztény gazdasági párt) 1882-ben született Gyórón, Sopron vármegyében. Mihályi község plébánosa. Győrött a teológiát végezte el, majd a budapesti egyetemen középiskolai tanári oklevelet és bölcsészeti doktori diplomát szerzett. 1906-ban segédlelkész, 1909-ben püspöki széktartó és szentszéki jegyző, 1912-ben a budapesti Szent Imre kollégium prefektusa lett. 1917-ben megrongált egészégi állapota miatt ideiglenesen nyugalomba volnult s ezalatt az idő alatt elméletiletileg és gyakorlatilag agrárkérdésekkel foglalkozott. 1925 óta plébános Mihályi községben. Az első országgyűlésben a lövői kerületet képviselte a keresztény gazdasági párt programjával s szociális kérdésekben több feltűnést keltő beszédet mondott. Az új országgyűlésben is régi kerületét képviseli. Tagja a közoktatásügyi, a közgazdasági és közlekedésügyi és a könyvtári és múzeumi bizottságnak. Dr Örffy Imre (Szekszárd, egységespárt) 1884-ben született Szekszárdon. Római hatolikus, nős, ügyvéd, kincstári főtanácsos. Középiskolai tanulmányait a budapesti Ferenc József-intézetben végezte, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen, ahol jog- és államtudományi doktorátust szerzett. Berlinben nemzetgazdasági, büntetőjogi és szociológiai tanulmányokat folytatott. 1906-ban a közalapítványi ügyigazgatóságnál vállalt hivatali állást Budapesten. 1910-ben, miután ügyvédi vizsgát tett, rábízták a közalapítványok bánáti (búziásfürdői) ügyészségének vezetését, majd közvetlenül a háború kitörése előtt visszahívták a központba, ahol közalapítványi jogügyi tanácsossá nevezték ki. A háborút mint tüzértiszt szolgálta végig s számos kitüntetésben részesült. A forradalom után egyik megalapítója volt a Tolnamegyében megalakult keresztény nemzeti kisgazda-, földműves- és polgári pártnak és ennek programjával is választották meg Szekszárdon az általános választások alkalmával. Később az országos kisgazdapárt keretében a pártban időnként felmerült mélyreható ellentétek kiegyenlítése, valamint a pártok egyesítése körül volt jelentékeny szerepe. Különösen a királykérdés kiéleződésekor iparkodott pártjára mérséklőén hatni. Az első nemzetgyűlésen, melyen is