1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Pakots József

226 a házszabály-revízió előharcosa volt, számos fontos pénzügyi javaslat előadójaként szerepelt. A második nemzetgyűlés — amelyben ugyancsak a szekszárdi kerületet képviselte — az általa kidolgozott új házszabály-tervezetet tette magáévá s örffy előadásában fogadta el az új házszabályokat. A szanálási javaslatok egyik előadója volt. Az első országgyűlésbe is régi kerülete küldötte be. Pártjának egyik igen tekintélyes tagja. Sok nagyjelentőségű törvényjavaslat előadói tisztét töltötte be. ó volt többek között a hágai egyezmény előadója is. A kisipar és a szőlőtermelés előmozdítása mellett több ízben szorgalmazta a borfogyasztási adó eltörlését s az első volt azok között, akik az álláshalmozás megszüntetését kívánták. Jóllehet többízben is felkérték arra, hogy nagy vállalatok igazgatóságában foglaljon helyet, semmiféle igazgatósági tagságot nem vállalt. Mint az Országos Takarékossági Bizottság elnöki tanácsának tagja is igen értékes munkásságot fejtett ki az államháztartás csökkentése érdekében s nagy sikere volt a közigazgatás egyszerűsítésének irányelveiről tartott előadásának is. A kormánybiztosság felállítása is az ő gondolata volt. Újból régi kerülete küldötte be a képviselőházba. Tagja az egységes párt elnöki tanácsának. Tagja a 33-as országos bizottságnak, az igazságügyi, a külügyi ós a pénzügyi bizottságnak. Pakots József (Monor, nemzeti szabadelvű párt) 1877-ben született Alvincen, Fehér vármegyében. Római katolikus, nős, író. Atyja iparos volt. Középiskoláit a dévai főreáliskolában végezte, majd a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Mint egyetemi hallgató résztvett az egyetemi mozgalmakban, felelős szerkesztője volt az ifjúság hivatalos lapjának, az „Egyetemi Lapokénak. Ugyanekkor munkatársa lett a Jókai Mór szerkesztésében megjelent Nemzetnek, majd később a Hazánknak, a Magyarországnak és a Magyar Hírlapnak. Legutóbb a Pesti Hírlapnak volt segédszerkesztője. Mint hírlapíró leginkább a politikai rovatban dolgozott s parlamenti karcolatait a „Mindenféle a folyosóról" című könyvében gyűjtötte össze. „Egy karrier története" címen politikai regényt is írt. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, melynek alapján a Petőfi Társaság 1909^ben rendes tagjai sorába választotta. Később a Petőfi Társaság titkára és a Petőfi Múzeum igazgatója lett, e tisztségéről azonban 1919-ben lemondott. Könyvalakban megjelent nagyobb munkái: Legényavatás (elbeszélés), Fiamhoz (verseskötet), Madame Napóleon (társadalmi regény), Éjszaka (történelmi regény), Sok asszony, egy férfi (regény), A bolond ember legendája