1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Lányi Márton

203 és az I. osztályú katonai érdemkeresztnek. Német, francia, angol és olasz nyelven beszél és részben hivatalos, részben magánutazásai során megfordult Nyugat-Európa minden államában. A párisi békedelegációnak katonai szakértője volt, 1920-ban pedig a kormányzó katonai kabinetirodájának főnöke lett. 1922-ben a párisi magyar követség katonai attaséjává nevezték ki, s e minőségben egyszersmind Madridban is akkreditálták. 1927 májusában lett altábornagy, s nem egész egy év múlva nyugdíjba ment. Ezután kapcsolódott bele a politikai életbe. 1929 januárjában az időközi választás során juttatta mandátumhoz egységespárti programmal a királyhelmeci kerület. A külügyi és állandó összeférhetetlenségi bizottság tagja volt. A költségvetési viták során főként külügyi és katonai kérdésekben mondott figyelmet keltő beszédet és ismételten síkraszáüt a revízió érdekében is. Most is régi kerülete választotta meg nagy szótöbbséggel egységespárti ellenjelölttel szemben. Tagja az állandó összeférhetlenségi, a külügyi és a véderő-bizottságnak. Dr Lányi Márton (Tótkomlós, egységespárt) 1882-ben született Barcstelepen, Somogy vármegyében. Evangélikus, nős, ügyvéd, nyugalmazott főispán. A budapesti tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait. 1906ban Budapesten tette le az ügyvédi vizsgát. 1905-ben, mint aljegyző működött a budapesti törvényszéknél. Az ügyvédi diploma megszerzése után albírónak, majd törvényszéki bírónak nevezték ki s berendelték szolgálattételre az ítélőtáblához. Innen a Kúriához, majd az igazságügyminisztériumba került, ahol a törvényelőkészítő osztályban működött. 1917-ben Versec város főispánjává nevezték ki. Egy év alatt teljesen rendbehozta az eladósodott város anyagi ügyeit s szociális és kulturális téren is eredményes munkásságot fejtett ki. Amikor a forradalom kitört s a szerb megszálló csapatok bevonultak, helyén maradt. A megszálló csapatok parancsnokának tiltakozó jegyzéket adott át, amelyben hivatkozva a Diaz-féle megegyezésre, rámutatott a megszállás jogosulatlan voltára. Bátor és hazafias magatartásáért a szerbek üldözőbe vették, úgy, hogy menekülnie kellett. 1919 elején Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Főként birtok és örökösödési ügyekben dolgozott, az utolsó évtizedben pedig, mint a petíciós ügyek specialistája, tette ismertté nevét. Úgyszólván nem volt egyetlen petíciós eljárás sem az elmúlt tíz esztendőben, amelyben el ne járt volna. 1922-ben egységespárti programmal jelöltséget vállalt a biharnagybajomi kerületben, de kisebbségben maradt. Résztvesz minden hazafias és társadalmi mozgalomban. Ügyvezető elnöke az Általános Közjóté-