1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Lázár Andor

204 konysági Egyesületnek, társelnöke a magyar Revíziós Ligának, igazgatóválasztmányi tagja a Magyar Jogászegyletnek, igazgatósági tagja a Magyar Nemzeti Szövetségnek s még sok társadalmi egyesületben visel tisztséget. Jelentős irodalmi és publicisztikai munkásságra tekint vissza. Gyakran jelennek meg politikai irányú cikkei, a napilapokban, a szaklapok is sűrűn közlik jogi cikkeit. A szakirodalomban is ismertté tette nevét. Kiemelkedő nagyobb önálló munkái : „A Magyar Magánjog Kézikönyve", „A végrehajtási törvény reformja". Az ő munkája a döntvénytár magánjogi része s a Codex Hungaricus három első kötete. Résztvett a Perenkívüli Mintatár s a Peresirat Mintatár szerkesztésében. Ezenkívül számtalan jogi, társadalmi és szociálpolitikai tanulmánya jelent meg. Elsőízben tagja a törvényhozásnak, a tótkomlósi választókerület egyhangúlag választotta meg az egységespárt programjával. Jegyzője az igazságügyi bizottságnak, tagja a mentelmi bizottságnak. Dr Lázár Andor (Szentes, egységespárt) 1882-ben született Pápán. Református, nős, ügyvéd, volt honvédelmi államtitkár. A pápai kollégiumban végezte el a középiskolát, a jogtudományi doktori diplomát pedig a budapesti egyetemen szerezte meg. Német, francia és angol nyelven beszél, tanulmányútjai során bejárta Európa minden államát és volt az Északamerikai Egyesült Államokban és Kanadában is. Mint gyakorlóügyvéd 1906ban kezdte meg működését, s csakhamar a főváros előkelő és tekintélyes ügyvédjei közé emelkedett. A jogtudományon kívül pénzügyi és közgazdasági tanulmányokat folytatott és értékes szakirodalmi munkásságot fejtett ki. „Gazdaságpolitikai tanulmányok", „Ausztria pénzügyei a XIX. század elején", Az osztrák devalváció" és a „Német és lengyel devalváció" című nagyobb munkáin kívül számos tanulmánya jelent meg nyomtatásban. Régóta tevékeny szerepet visz a főváros társadalmi és politikai életében is. A kormányzó 1928-ban közéleti munkásságának s érdemeinek elismeréséül kormányfőtanácsossá nevezte ki. Egyik alapítója volt az Országos Protestáns Patronázs Egyesületnek, amelynek vezetésében ma is részt vesz. Jelentős szerepe volt a Magyar Pénzjegynyomda megalkotásában, nemkülönben a Területvédő Liga létrehozatalában is. Alelnöke a Magyar Távirati Iroda Rt.-nak, igazgatósági tagja a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-nak és a Pesti Nitrogén Műtrágyagyár Rt.-nak. Igazgatósági tagságairól azonban lemondott, amikor a kormányzó 1931 májusában a honvédelmi minisztérium politikai államtitkárává nevezte ki. E tisztségét csak rövid ideig, a Bethlen-kormány