1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Krüger Aladár

199 1931-ben egyhangúlag választotta meg. Az aranygyapjas-rend címernöke, a pápai ezüst Benemerenti érdeméremnek, a bajor Szent Mihály-rend és a porosz Korona-rend lovagkeresztjének, a szász Albrecht-rendnek, a würtenbergi Korona-rendnek, s még több belés külföldi rendjelnek tulajdonosa. Tagja az Országos Kaszinónak, a Nemzeti összetartás Körének, a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségnek. Régi kerülete választotta meg újból. Tagja a közjogi bizottságnak. Dr Krüger Aladár (Csongrád, egységespárt) 1878-ban született Nagyváradon. Római katolikus, nős, ügyvéd. Atyja főreáliskolaiigazgató volt. Miután Kolozsvárott doktorátust, Budapesten pedig ügyvédi oklevelet szerzett, ügyvédi irodát nyitott Nagyváradon. Ugyanott több mint tíz éven át szerkesztette a Tiszántúl című politikai napilapot és vezérszerepet játszott az ottani politikai és társadalmi mozgalmakban. Alelnöke volt a nagyváradi Szigligeti Irodalmi Társaságnak. Biharmegyében több földbérlő szövetkezetet alapított. Igen sokat foglalkozott irodalmilag is a földreformkérdéssel, továbbá közjogi és főleg nemzetiségi kérdésekkel. A nagyváradi Társadalomtudományi Társaság által 1913-ban rendezett kétnapos nyilvános vitában a nemzeti álláspont vezérszónoka volt Jászi Oszkárral és Goldis Lászlóval szemben. Tanulmányútjai során beutazta Ausztriát, Német- és Olaszországot, Angliát, Svájcot, Belgiumot, valamint Hollandia^. Irodalmi téren rendkívül nagy munkásságot fejtett ki. Rengeteg vezércikket írt és számos jogi tanulmánya jelent meg szakfolyóiratokban. Önállóan megjelent műveinek címe: Az esküről. A régensség a magyar közjogban. Az általános választójog. A becsület védelme. A magyar nagybirtokról. Az alapítvány. A magyar földreformról. A szekularizáció, mint üzlet. Aratás a sivatagban. A magyar szent Korona. Hulló magyar csillagok. Versei a napilapokban jelentek meg, ezenkívül verseskötetet is kiadott: Orgonaszó címmel. Számos versét megzenésítették. Nagyváradnak az oláhok részéről történt megszállása után irredenta mozgalmakban vett részt, emiatt börtönt szenvedett. 1920-ban elmenekült Nagyváradról s Budapestre jött, Itt egyideig szerkesztette az Űj Nemzedék című napilapot, majd e tisztségétől megválva, folytatta ügyvédi praxisát. 1926-ban a biharnagybajomi kerületben választották meg egységespárti programmal. A képviselőházban mondott beszédeiben főleg igazságügyi, közgazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozott igen behatóan, sürgette az Alföld öntözését, a tanyakérdés és az alföldi munkanélküliség kérdésének megoldását, a gazdasági válság megoldásának sarkpontjául pedig