1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Kún Béla

200 a gazdasági terményárak megfelelő színvonalra való visszaállítását jelölte meg. Élénk részt vett az igazságügyi bizottság munkásságában, előadója volt a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló és számos más igazságügyi törvényjavaslatnak. A lapokban megjelent cikkeiben jogi és közgazdasági kérdéseken kívül külpolitikai kérdésekkel is foglalkozott. Résztvett az 1928-i berlini és 1930-i londoni interparlamentáris konferenciákon, 1929-ben pedig a magyar képviselők svájci tanálmányútján, mely utóbbi alkalommal a képviselőket a svájci szabadság bölcsőjénél, a Rütli-hegyen dr. Ab Yberg, svájci kanton feje üdvözölte s beszédére magyar részről Krüger adott a svájci lapokban is kiemelt lelkes választ. Több beszéddel vett részt az 1930-i országos Szent Imre-ünnepségeken. Szépirodalmi működését is folytatta, Szent Imréről írt legendáját a Városi Színházban mutatták be. 1931-ben Csongrádon egyhangúlag választották meg. Tagja az igazságügyi és a mentelmi bizottságnak. Kún Béla (Hódmezővásárhely, független kisgazdapárt) 1878-ban született Nagyváradon. Református, nős, hírlapíró, a Vásárhelyi Reggeli Újság tulajdonosa és felelős szerkesztője. 1900-ban a debreceni jogász ifjúság elnöke volt. 1906-iban fellépett Szegváron, de kisebbségben maradt. 1910-<ben függetlenségi programmal megválasztották Hódmezővásárhelyen, kerületét 1918 őszéig képviselte, akkor Hódmezővásárhely főispánja, majd kormánybiztos-főispánja lett. Állásától a kommün kitörése előtt vált meg. Húszéves hírlapírói működés során a szépirodalomnak és publicisztikának minden ágában dolgozott. 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia Bulyovszkydíját kapta Deák Ferenc születésének százéves jubileumára írt ódájával. A második nemzetgyűlésen pártonkívüli programmal képviselte mostani kerületét, de nagyatádi Szabó István elveit vallotta minden beszédében. Régi kerületét az első országgyűlésben a 48-as Kossuthpárt programjával képviselte. A polgári ellenzéknek egyik legtevékenyebb tagja volt, a kisgazda-társadalom érdekében sokat harcolt. Gyakran szólalt fel a plénumban s igen sűrűn szerepelt közbeszólásaival. Nagyobb beszédet mondott a közigazgatás rendezéséről, a földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről, az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslatok vitájánál s az energiatörvény tárgyalásánál. A sörkartell visszaéléseit nagyobb interpellációban tette szóvá. Megalakulásakor csatlakozott a független kisgazdapárthoz, amelynek programjával régi kerülete ismét megválasztotta. Tagja a közigazgatási és a könyvtári és múzeumi bizottságnak.