1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Báró Kray István

198 az Erdőd és Vidéke című lapot is szerkesztette. A világháború kitörésekor bevonult, s harctéri szolgálatot teljesített az összeomlásig. A forradalom után az erdődi kerületben a keresztény néppárt szervezésén fáradozott. 1919 márciusában a bolsevisták letartóztatták s egy hónapon át Szatmáron fogságban volt. 1921-ben Mátészalkán tb. főszolgabíró lett s közigazgatási működése mellett szerkesztette a Csonka-Szatmármegye című hetilapot is. 1921-ben kapcsolódott bele az aktív politikai életbe, amikor a csonka szabadkai kerület kereszténypárti programmal képviselőjévé választotta. Az első nemzetgyűlés életében tevékeny részt vett, egyike volt azoknak, akik a detronizációs törvényt nem szavazták meg. Mint képviselő a sajtóban is nagy buzgalommal szolgálta a nemzeti gondolatot, a Nép, a Magyarság, a Nemzeti Újság hasábjain és sok vidéki lapban. A második nemzetgyűlési választások idején kisebbségben maradt, de azért nem kapcsolódott ki a politikai életből, hanem munkásságát a keresztény szocialista szervezkedés kimélyítésére fordította s részt vett a Szent Korona Szövetség szervezésében is. 1928 januárjában, a Társadalombiztosító Intézet megalakulásakor, titkárrá nevezték ki az intézethez s itt működött megválasztásáig. Tagja sok nemzeti alapon álló és katolikus jellegű egyesületnek, a Nemzeti összetartás Társaskör politikai bizottságának, amelynek életében tevékeny szerepet visz. A tampai választókerület választotta meg újból két ellenjelölttel szemben. Tagja társadalompolitikai és kérvényi bizottsáságnak. Báró Kray István (Zalaegerszeg, keresztény gazdasági párt) 1887-ben született Lőcsén. Római katolikus, nős, miniszteri osztálytanácsos. Középiskoláinak elvégzése után államtudományi doktorrá avatták a budapesti egyetemen. 1914-ben a bécsi kabinetirodába került mint fogalmazó, majd ugyanott udvari titkár leit. E minőségében szolgált a háború alatt, amikor Károly király kíséretében végigjárta a frontokat. Egyetemi tanulmányait a montpellieri egyetemen egészítette ki s Angolország, valamint a skandináv államok kivételével tanulmányútja során vagy hivatalos megbízással egész Európát beutazta. 1923 óta a népjóléti minisztérium osztálytanácsosa. 1926-ban a zalaegerszegi kerület egységespárti programmal képviselőjévé választotta. Gyakran szólalt fel a plenumban, s többször sürgette a polgári házasság intézményének eltörlését. 1929-ben, amikor Gömbös Gyula honvédelmi államtitkár lett, legitimista érzelmeire hivatkozva, kilépett az egységespártból s a keresztény gazdasági párthoz csatlakozott, amelynek programjával régi kerülete