1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Keresztes-Fischer Miklós

188 és a város hazafias polgársága. Az így .keletkezett nagyszabású mozgalomnak egyik vezére Keresztes-Fischer Ferenc volt, akit ezért az új rezsim börtönbüntetéssel sújtott. Két hónapon át raboskodott, büntetésének kitöltése után pedig a szerbek Valjevóban internálták. Hónapokon át tartó szenvedések után került vissza Pécsre, ahol Kiszely Gyula dr kormánybiztos vezetése alatt lassanként újra helyreállottak a rendezett viszonyok. 1921 október 10-én ö váltotta fel a kormánybiztost, a kormányzó ezen a napon nevezte ki Baranya vármegye és Pécs város főispánjává. Azóta a város és a vármegye élén állott, közben 1925 december 30-án Somogy vár^ megye főispánjának teendőivel is őt bízták meg. A kormányzó érdemei elismeréséül 1931-ben a II. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta számára. Mint kiváló közigazgatási szakembert s erőskezű főispánt gyakran emlegették az utóbbi két évben a belügyminiszterjelöltek között. 1931 augusztusában, a Bethlen-kormány lemondása után, Károlyi Gyula gróf dezignált miniszterelnök neki ajánlotta fel a belügyi tárcát s a kormányzó 1931 augusztus 24-én nevezte ki az új kormány belügyminiszterévé. Az időközi választások során jelöltséget vállalt a Zsitvay Tibor igazságügyminisztei lemondása folytán megüresedett rétsági kerületben, amely egyhangúlag választotta meg képviselőjévé. Vitéz Keresztes-Fischer Miklós (Pécsvárad, egységespárt) 1882-ben született Pécsett. Római katolikus, nős, nyugalmazott főszolgabíró. Jogi tanulmányait, a pécsi jogakadémián, a kolozsvári és budapesti egyetemen végezte. A katonai szolgálat teljesítése után 1905-ben, mint közigazgatási gyakornok Baranya vármegye szolgálatába lépett. Négy éven át a központban, 1910-4:01, 1914-ig pedig, mint szolgabíró a hegyháti és siklósi járásban működött. A háború kitörése után, mivel felsőbb hatósága nem teljesítette a katonai szolgálat alól történt felmentésének visszavonására irányuló kérelmét, lemondott szolgabírói állásáról és a háború befejezéséig, mint tüzértiszt az orosz, olasz és francia hadszintéren teljesített szolgálatot. Bátor magatartásáért több kitüntetésben részesült, a kormányzó pedig vitézzé avatta. A háború befejezése után, minthogy a vármegye törvényhatósági bizottsága már 1916-ban újból megválasztotta őt, visszatért siklósi szolgabírói állásába. Néhány heti működés után azonban a szerbek eltávolították állásából, a szlavóniai Vinkovcéra hurcolták, s ott három héten át fogva tartották. A bolsevizmus bukása után, 1919 augusztusában a megszállt területről a vármegye meg nem szállott részébe jött át, s felettes hatósága a csonka pécsváradi járás vezeté-