1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Kertész Miklós - Kéthly Anna

189 sével bízta meg. Két évig működött ebben a beosztásában. A vár­megye felszabadulásakor a pécsváradi járás főszolgabírája lett, s itt működött megválasztásáig. Elsőízben tagja a törvényhozásnak. A pécsváradi kerület egyhangúlag választotta meg. Tagja a közigazga­tási és a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Kertész Miklós (Budapest II, szociáldemokrata párt) — 1893-ban született Csornán. Izraelita, nős, a Magyarországi Magántisztviselők Szö­vetségének főtitkára. Győrött tett kereske­delmi érettségit. Német, francia és angol nyelven beszél s Oroszország kivételével járt Európa valamennyi államában. Mint­egy tizenöt éve vezetőszerepet visz a ma­gántisztviselők szakszervezeti mozgalmában. Széleskörű publicisztikai működésre tekint vissza. Szakszervezeti, szociálpolitikai és kül­politikai cikkei gyakran jelentek meg a Nép­szavában és a Szocializmus című lapban. Szerkesztője a Magán­tisztviselők Lapjának. 1925-ben könyvalakban önálló tanulmánya jelent meg a Népszava kiadásában: „A nemzetköziség útja" címen, amely a nemzetközi szakszervezeti mozgalom háború utáni törté­netét tárgyalja. 1925 óta tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának s ezalatt a gázművek igazgatóságának is. 1930 február­jában tagja lett a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete elnökségé­nek. Tagja a Páneurópai Unió magyarországi csoportjának és az Országos Társadalompolitikai Társaságának. A törvényhozásnak első­ízben tagja. Budapest északi kerületében választották meg. Tagja a társadalompolitikai és a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Kéthly Anna (Szeged, szociáldemokrata párt) 1889-ben Budapesten született. Katolikus, hajadon, magántisztviselő, a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének alelnöke. Is­koláinak elvégzése után magánhivatalnoki pályára ment s már korán belekapcsolódott a szociáldemokrata nőmunkások szervezkedési mozgalmába. 1907-»ben a Magyarországi Ma­gántisztviselők Szövetségének tisztviselője, később vezetőségi tagja lett, 1919 végéin pe­dig a szociáldemokrata Központi Nőszervező Bizottság tagjává választották meg. Felelős szerkesztője a Nőmunkás című folyóiratnak. A szocialista nőmozga­lom egyik vezetője, s széleskörű publicisztikai tevékenységet foly-

Next

/
Thumbnails
Contents