1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Kenyeres János - Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc

187 Vitéz Kenyeres János (Karcag, egységespárt) 1889-ben született Nagyszalontán. Református, nős, földbirtokos, nyugalmazott huszárőrnagy. A középiskolát Pozsonyban végezte el, azután katonai pályára ment. A háború idején majdnem valamennyi harctéren szolgált és súlyosan megsebesült. Vitéz magatartásáért kilencízben tüntették ki. 1919 májusában ő volt a gyöngyösi ellenforradalom vezetője, amiért halálra is ítélték. Halálos ítélete a Vörös Újságban és a Népszavában is megjelent. Mint huszárőrnagy 1930-ban nyugalomba ment, azóta birtokán gazdálkodik. Németül és angolul beszél és járt Európa nagyobb államaiban. Kiváló gazda. Gazdasági kérdésekről előadást is tartott s számos szakcikke jelent meg a Köztelekben, az Állattenyésztők Lapjában és más gazdasági szaklapban. A Hússertéstenyésztők Országos Egyesületének igazgató-választmányi tagja, díszelnöke a karcagi Frontharcosok Egyesületének és a Levente Egyesületnek, tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, az Ürlovasok Szövetkezetének és még számos egyesületnek. 1931 áprilisában Csontos Imre halála után időközi választás során választotta meg a karcagi kerület egységespárti programmal országgyűlési képviselővé. Most is ezt a kerületet képviseli az országgyűlésben. Tagja a földművelésügyi és a véderőbizottságnak. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc (Rétság, egységespárt) 1881-ben született Pécsett. Katolikus, nős, belügyminiszter. Középiskoláit Pécsett végezte, főiskolai tanulmányait pedig a budapesti Pázmány Péter-tudományegyetemen s itt szerezte meg a jogi és államtudományi doktori diplomát. Az ügyvédi oklevél megszerzése után 1901-ben szülővárosában ügyvédi irodát nyitott s működése során éveken át jogtanácsosa volt a Pécsi Takarékpénztár Részvénytársaságnak. 1914 augusztusában, a mozgósításkor, bevonult s a volt 69. közös gyalogezred kötelékében végigküzdötte a háborút. A legtöbb fronton szolgált s az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért többször részesült kitüntetésben. Az összeomlás után hazatért s folytatta ügyvédi gyakorlatát. Amikor a szerbek megszállották Baranyát és vele Pécs városát is, s elkövetkezett a Linder-rezsim, majd a baranyai népköztársaság uralma, összefogott ellenük a vármegye