1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Kelemen Kornél - Dr. Kenéz Béla

186 udvari tanácsos lett. Kora ifjúságától kezdve szorgalmas munkása a tudományos irodalomnak. A statisztika elmélete, Városok fejlődése, Magyarország népességi statisztikája, Az ipari népesség statisztikája, A gazdák és mesteremberek pusztulása, Nép és föld című munkái tudó* mányos körökben nagy elismerésit arattak. Mint a kolozsvári egyetem tanára, vezető szerepet vitt Erdély közéletében és egyik oszlopos tagja volt az erdélyi függetlenségi és 48-as pártnak. Igen sok erdélyi társa­dalmi egyesületnek volt tagja, választmányi tagja a Magyar Társada­lomtudományi Társulatnak, tagja a Katolikus Kongrua^bizottságnak. Tíz éven ét vezető szerepet vitt Kolozsvár törvényhatósági bizottságá­ban. A kommün alatt lakására beszállásolt detektív tartotta állandó megfigyelés alatt. Az első nemzetgyűlésbe a szolnoki kerület küldötte be s előadója volt a földreform-törvényjavaslatnak. Szmreqsámyi György lemondása után, 1921 februárjában az első nemzetgyűlés alelnöke lett. Mint alelnök hidegvérével a Ház nagy ovációját érde­melte ki azon az ülésen, amelyen• Kövér Ibrahim György a karzatról rálőtt Rakovszky Istvánra, a nemzetgyűlés volt elnökére. A második nemzetgyűlésen és az 1927—31-i országgyűlésen elnöke volt a pénz­ügyi bizottságnak. Az 1926 június 23-i ülésen, mint a pénzügyi bizott­ság elnöke, ő búcsúztatta el nagyhatású beszédben a távozó népszö­vetségi főbiztost: Smith Jeremiást. E beszédét a kormány angol for­dításban megküldte Mr. Smithnek. A kormányzó által kinevezett elnöke az Országos Statisztikai Tanácsnak, tagja a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának és a Szent István Akadémiának, örökös tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, elnöke a Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaságnak, elnöke a Magyar Statisztikai Társaságnak. A brüsszeli nemzetközi parla­menti kereskedelmi konferencia ellenőrző bizottságában a magyar csoport delegátusa, az amerikai ós angol közgazdák által alapított „International Conference of Agricultural Economists" magyar cso­portjának elnöke. „Földbirtokpolitika a háború előtt és után" című akadémiai szókfoglalója, amely különösen az utódállamok jogtipró eljárását világította meg saját hivatalos adataikkal, osztatlan figye­lemben részesült. Az agrárpolitika világhírű berlini egyetemi tanárá­nak, Seringnek nagy agrárpolitikai gyűjteményes munkájában Sering felkérésére és kitüntető megelégedésére ő írta meg a magyar föld­birtokpolitikát ismertető fejezetet. Az utódállamok üldözött magyar­ságának védelme érdekében 1929 december 12-én elmondott interpel­lációja könnyekig meghatotta a Házat és külföldöm is feltűnést kel­tett. Az egységespárt 1931 április 21-i jubileumi vacsoráján a párt megbízásából Bethlen István gróf tízéves miniszterelnöki évfordulója alkalmából elmondott, rádión is közvetített, kortörténeti és politikai essay-számba menő pohárköszöntője formájával és tartalmával álta lános tetszést aratott. Szülővárosa, Szolnok, most negyedízben válasz­totta meg, ezúttal egyhangúlag, az egységespárt programjával. Társ­elnöke áz egységespártnak. A kormányzó 1931 augusztus 23-án nevezte ki gróf Károlyi Gyula kormányába kereskedelemügyi minisz­terré.

Next

/
Thumbnails
Contents