1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Kállay Tamás - Dr. Kállay Tibor
181 államháztartási egyensúlynak helyreállítására vonatkozó tervezetét 1923 májusban terjesztette a kormány Parisban a jóvátételi bizottság elé. Ettől kezdve a jelzett terv alapján megindult és részben a jóvátételi bizottság, részben a Népszövetség előtt folytatott tárgyalások vették igénybe minden idejét, amely tárgyalások felváltva Genfben, Parisban, Londonban és Budapesten folytak, ő vezette a Népszövetség pénzügyi albizottságának 1923 novemberi londoni ülésére küldött magyar delegációt; a többi üléseken és tárgyalásokon pedig Bethlen miniszterelnökkel vett részt. Még közvetlen a tárgyalások befejezése előtt, 1924 február végén, a tárgyalások változó kilátásainak hatásai alatt beállott hirtelen nagymérvű koronarom lás megakasztására belső kényszerkölcsön felvételére kért a nemzetgyűléstől felhatalmazást. Ez a javaslat — amelyet a kormány azután rendeletileg léptetett életbe — olyan ellenzésre talált még a kormánypárt részéről is, hogy haladéktalanul benyújtotta lemondását. A kormány felkérése folytán mindazonáltal tovább folytatta a külföldi szakemberekkel a szanálásra vonatkozó tárgyalásokat és ő képviselte, mint azoknak parlamenti előadója — az időközben kinevezett Korányi Frigyes pénzügyminiszter mellett — a nemzetgyűlésen a népszövetségi segéllyel való pénzügyi rekonstrukcióra, valamint ezzel kapcsolatban az önálló jegybank felállítására és a külfölddel szemben fennálló tartozások rendezésére készült törvényjavaslatokat. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások alkalmával Nyíregyházán, továbbá Rassay Károllyal szemben Nagykanizsán kapott egységespárti programmal mandátumot, amelyek közül a kanizsait tartotta meg. Az 1926. évi országos képviselőválasztások alkalmával ugyancsak Nagykanizsa választotta meg — ezúttal egyhangúlag — képviselőjévé. De ezenkívül mandátumot kapott — mint a déli választókerület egységespárti képviselője — a fővárosban is, ahol az előző parlamenti ciklusban az egységespártnak nem volt képviselője. A miniszterségből történt távozása után ugyanis az egységespárt fővárosi szervezésének élére állott és hogy e szervezetnek központot teremtsen, 1926 júliusban megalakította a Polgári Egység Klubját. A fővárosi szervezkedés eredményeképpen 1926-ban vele együtt négy egységespárti képviselő került a fővárosból a parlamentbe. Politikája arra irányult, hogy a belső rend helyreállításának és a pénzügyi szanálásnak végrehajtása után a kivételes hatalmak megszüntetése és a parlament pozíciójának erősítése mellett a szabadságjogok mielőbb helyreállíttassanak és az ország minden irányban visszajusson az alkotmányos kormányzás útjára. Ebben a szabadelvű felfogásban csoportosult köréje az egységespárti képviselők egy csoportja. A fővárosi egységespártban az 1927. évi újévi beszédében lándzsát tört a választójog titkossága mellett, az ebből kiindult mozgalom következményeként az egységespárt értekezlete megállapította, hogy a „titkosság" a párt programjában van, csak gyakorlati megvalósítására nem érkezett még el az idő. Ugyancsak 1927-*ben akciót indított a hadikölesönök valorizációja érdekében. Minthogy azonban az egységespártban törekvései megvalósítására nem látott lehetőséget, 1928 őszén abból az alkalomból.
