1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Kálmán István

182 hogy a kormány a közgazdasági ügyek egységes vezetésére új közgazdasági miniszteri állást kreált, kilépett a pártból, egyrészt alkotmányjogi aggályok miatt, mert a szervezést törvénytelennek tartotta, másrészt, mert az intézkedésben újabb megnyilvánulását látta annak a fokozódó etatizmusnak, amelyet közgazdaságilag veszélyesnek ítélt. Kilépése alkalmával mandátumáról is lemondott és pártonkívüli ellenzéki, programmal új Választásnak vetette magát alá Nagykanizsán, amely Bazsó József kormánypárti jelölttel szemben nagy szótöbbséggel küldötte be ismét a parlamentbe. Jóllehet elhatározása és lépése visszhangra talált, egy konzervatív irányú új országos párt 'kialakításának lehetősége nem mutatkozott, arra pedig, hogy a baloldali polgári; ellenzék különböző frakcióit egyesítse — noha felszólították erre —, nem vállalkozott. Mint egyedülálló képviselő, főleg az állami tevékenység körének megszorítása, az adóztatás enyhítése és a közületek kiadásainak csökkentése érdekében emelt szót —- veszélyesnek tartván a kormány közgazdasági politikáját. Az 1931. évi országos választások alkalmával, immár negyedszer, újra Nagy

j kanizsa választotta meg képviselőjévé kétezerén felüli szótöbbséggel* Magyar Miklós demokratapárti jelölttel szemben. Elnöke az interparlamentáris konferencia magyar csoportjának és elnöke a Jugoszláv-Magyar Közgazdasági Kamarának, amely Budapesten és Belgrádban 1931-ben alakult a jugoszlávokkal való gazdasági forgat lom emelése érdekében. Az 1931 őszén beállott nehéz pénzügyi és gazdasági helyzet megoldására irányuló tárgyalásokban jelentős szerepe volt. A 33^as országos bizottság munkájában tevékeny részt vett, s tagja volt annak az albizottságnak is, amely Teleszky János elnöklésével csökkentette a tárcák költségvetését. Tagja a külügyi és a pénzügyi bizottságnak. Kálmán István (T.ura, egységespárt) 1867-ben született a nógrádmegyei Szécsényben. Régi nemesi családból származik. Katolikus, özvegy, földbirtokos. Középiskolái után Budapesten a felsőipari és kereskedelmi iskolát végezte el. Tevékeny részese a megyei közéletnek. 1906 óta Pest vármegye törvényhatósági bizottságának tagja s kerületében nagy érdemeket szerzett a mezőgazdasági kultúra fejlesztése körül. Túrán megalapította az OKH és a Hangya . fiókjait s ma is résztvesz azok vezetésében. Az első nemzetgyűlésen a gödöllői kerület választotta meg 5800 szótöbbséggel. Több beszédet mondott a háborús intézkedések megszüntetése, közmunkák létesítése és a szabad forgalom érdekében. A közlekedési és kivándorlási bizottságnak tagja volt. A második nemzetgyűlésen ugyancsák á turai kerület képviselője volt egy-