1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Karafiáth Jenő

176 dott. Állásától a kormányzó — elismerésének kifejezése mellett — 1920 június havában mentette fel. Egyetemi hallgató korában, mint az egyetemi ifjúság egyik vezére, az egyetemi zászlóaljak szervezését célzó országos mozgalomnak megindítója volt. Éveken keresztül ifjúsági elnöke volt, ma pedig díszelnöke a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubnak. Megalapítója és örökös tb. elnöke a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületnek. Elnöke volt az Ügyvédjelöltek Országos Egyesületének is, mely egyesület érdemei elismeréséül szintén tb. elnökévé választotta meg. Megalapítója s mint főtitkár, vezetője volt a Köztisztviselő Ügyvédek Országos Szövetségének. Ó alapította meg 1908ban az egyetemet végzett magyar jogásztársadalom számára a Magyar Jogász Sportegyletet (Jurista Klub), melynek azóta ügyvezető elnöke. Ügyvezető elnöke az ugyancsak általa alapított Országos Nemzeti Klubnak is. Elnöke a Szabadlevegős Iskolák Barátai Egyesületének. Igazgatósági tagja a Magyar Vöröskereszt-Egyesületnek, a Magyar Gazdaszövetségnek. Választmányi tagja a Magyar Nemzeti Szövetségnek, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak, az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Országos Kaszinónak, valamint a Tisza István Körnek. Kinevezett tagja az Országos Központi Kongrua Bizottságnak s az Országos Katolikus Kongrua Tanácsnak. Választott tagja Nógrád-Hont vármegye törvényhatósági bizottságának. Amikor az államfő 1923-ban az Országos Testnevelési Tanács elnökévé nevezte ki, amelynek addig társelnöke volt, lemondott a Magyar Athlétikai Szövetség s a Magyar Turista Szövetség társelnöki tisztségéről, valamint a Főiskolai Sportszövetség és a Magyar Országos CéllövőSzövetség elnökségéről, mely szövetség tb. tagjává választotta meg. Tiszteletbeli tagja többek között a Magyar Atlétikai Clubnak, a Nemzeti Tornaegyletnek, a Budapesti Torna Clubnak, a Hungária EvezősEgyesületnek és még több előkelő fővárosi és vidéki egyesületnek. A pestszentlőrinci bajnoki hadicéllövő-versenyek megrendezésének kezdeményezése is az ő nevéhez fűződik. Egyik megalapítója volt az önkéntes őrseregnek, továbbá Magyarország Területi Épsége Védelmi Ligájának, amelynek alelnöki tisztét töltötte be. Külföldi tanulmányútja során megfordult Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Romániában és Svájcban. Állandóan résztvett minden hazafias és nemzeti célt szolgáló társadalmi és kulturális mozgalomban és élénk, sikeres tevékenységet fejtett ki az irodalom terén, valamint a sajtóban is, hol napi- és hetilapokban is sűrűn jelentek meg vezércikkei, illetve versei, és műfordításai. 1909-ben jelent meg első verseskötete „Akkordok" címmel. Parlamenti beszédeit „Magyarország újjászületéséért" címen kiadott könyv tartalmazza, melynek harmadik kiadása nemrégiben került a könyvpiacra. Karafiáth nevéhez fűződik az, hogy a nemzetgyűlési választásoknál a köztisztviselők passzív választójogát elismerték, mert az ezt célzó mozgalmat még a Károlyi-kormánnyal szemben ő indította meg és a megvalósulásáig állandóan ébrentartotta. A Házban mondott figyelemreméltó beszédeiben főként szociálpolitikai és kulturális problémákkal, valamint nemzetnevelési és nemzetvédelmi