1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Káger József

177 kérdésekkel foglalkozott, szakszerű érvekkel mutatván rá a tüdővész és a többi néppusztító betegség nemzetrontó veszedelmére, úgyszintén a népesedési politika intenzív felkarolásának szükségességére. A Ház több indítványát elfogadta. Kezdeményezésére hozta meg a nemzetgyűlés az 1921. évi LIII. törvénycikket a testnevelésről, amely törvény a már annyira virágzó leventeintézmény alapját vetette meg, helyes irányba terelvén a nemzet ifjúságának nevelését. Végül érdemes kezdeményező munkát végzett a vármegyei tisztviselők és a községi jegyzők mostoha javadalmazásának javításáért is, mert erre vonatkozó javaslatait a belügyi kormány elfogadta és a nemzetgyűlés annakidején magáévá tette. Több fontos törvényjavaslatnak volt az előadója. így többek közt az első nemzetgyűlésen a választójogi törvényjavaslatnak is. Elsőízben sürgette a Házban a trianoni békeszerződés revízióját, továbbá Pécs és Baranya felszabadítását, valamint a rádióügy országos rendezését. Az első nemzetgyűlés feloszlatásakor a disszidens képviselők sorába tartozott s e pártnak egyik igazgatója volt. Bethlen Istvánnal együtt lépett be az egységespártba, melynek megalkotásában a disszidens-párt részéről különösképpen tevékenykedett. Régi kerülete immár negyedszer választotta meg képviselőnek. A közélet terén szerzett érdemei elimeréséül a kormányzó 1928-ban a csillaggal ékesített II. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Nagymaros és Szob díszpolgárának, több társadalmi egyesület peditf dísztagjának választotta meg. A két nemzetgyűlésben és az országgyűlésben a véderőbizottság elnöki tisztét töltötte be. Ezenkívül a külügyi és közoktatásügyi bizottságnak volt tagja, utóbbinak helyettes elnöke. A képviselőháznak 1922 óta háznagya. Régi kerülete választotta meg újból

4 ismét egyhangú szavazással. Elnöke a véderőbizottságnak, helyettes elnöke a közoktatásügyi bizottságnak, tagja a külügyi bizottságnak. Káger József (Gönc, egységespárt) 1864-ben született Kaszap jrpusztán Csanád vármegyében. Pápai prelátus. A teológiát Kassán végezte. Anyanyelvén kívül a német, tót és latin nyelvet beszéli tökéletesen s tanulmányútjai során bejárta Olaszországot. 1890-ben Boldogkőváralján plébános lett, 1907-ben esperessé, 1920-ban prelátussá nevezték ki. Állandóan tevékeny szerepet vitt megyéje közéletében. 1897-ben megalakította Boldogkőváralján a Hitel- és Fogyasztási Szövetkezetet, valamint a Szőlőépítő Egyesületet, amely a környékbeli községek filoxera által elpusztított mintegy 800 holdnyi szőlőjét újratelepítette. 1908-ban a boldogkői földműves szövetkezetet alapította meg, amely bérbevette gróf Zichy Meskó 12