1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Ernszt Sándor

126 Dr Ernszt Sándor (Győr, keresztény gazdasági párt) 1870-ben született Galgócon. Apostoli fő­jegyző, pápai prelátus, népjóléti és munka­ügyi, vallás és közoktatásügyi miniszter. Papi pályára lépett s 1892-ben szentelték pappá Esztergomban. 1897-ben a budapesti tudo­mányegyetem hittudományi karán kánonjogi doktorrá avatták. Mint pozsonyi segédlelkész a katolikus legényegyesületet vezette, résztvett a Katolikus Kör megalakításában s az ország egyik németnyelvű keresztény lapjának, a Pressburger Tageblattnak megalapításában és szerkesztésében, közben pedig több napilap és folyóirat szorgal­mas dolgozótársa volt. Ismételten bejárta Németországot, Olaszor­szágot és a Keletet, valamint Kisázsia nevezetesebb tengerparti helyeit. 1897^ben néhány társával megalapította az Országos Néplap című politikai hetilapot, amelynek felelős szerkesztője volt. A kö­vetkező évben kiadta Kamat című tanulmányát, amelyről nagy elis­meréssel nyilatkozott a katolikus sajtó. 1897-ben meghívták az országos néppárt irodájába, ahova titkári minőségben lépett be; ugyanekkor átvette a budapesti Angol Kisasszonyok intézetének tanítóiképzőosztályaiban a hittanárságot s az Alkotmány politikai napilap adminisztrátori teendőinek végzését. 1900 decemberében XIII. Leó pápa munkásságának elismeréséül számfeletti titkos ka­marássá nevezte ki. 1901 j ben a privigyei kerület megválasztotta képviselőjévé s már akkor feltűnt szociális és közgazdasági kérdé­sekben mondott alapos és higgadt beszédeivel. 1905-ben Privigyén kisebbségben maradt, 1906-iban azonban a várnai kerület néppárti programmal újból megválasztotta. Még 1908-<ban megszervezte a Katolikus Népszövetséget, amelynek vezetője lett. Az összeomlás után, amikor Zichy Aladár gróf és néhai Rakovszky István telje­sen visszavonultak a politikai élettől, ő vette át a néppárt irányítá­sát. Károlyi Mihály gróf többízben érintkezésbe lépett vele, de politikai céljainak megnyerni nem tudta, mert Ernszt Sándor az úgynevezett polgári blokk megalakításán fáradozott, amely meg is alakult. A bolsevista uralom üldözőbe vette a polgári blokk vezetőit s így ő is Bécsbe menekült, ahol tevékeny részt vett az antibolse­vista komité munkásságában. A diktatúra bukása után résztvett a keresztényszociális gazdasági párt megalakításában, amely 1919 szeptemberében egyesült a Friedrich István elnöklete alatt álló keresztény nemzeti párttal. A fuzionált új párt, a Keresztény Nem­zeti Egyesülés nevet vette fel, s ennek programjával választották meg Ipolyságon az első nemzetgyűlés tagjává. Főként pénzügyi és gazdasági kérdésekkel foglalkozott, tagja lett az Országos Pénz­ügyi Tanácsnak, az Országos Gazdasági Munkáspénztárnak, s 1925-hen kinevezték az Országos Takarékossági Bizottságba is.

Next

/
Thumbnails
Contents