1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Csizmadia András - Dr. Czettler Jenő

114 tanulmányt tett közzé az agrárkérdésről és ezen az alapon 1901 novemberében a földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályában kapott alkalmazást. Itt főleg külkereskedelmi kérdésekikel foglalkozott. 1904-ben a mezőgazdasági munkásosztályba rendelték, ahol az állam mezőgazdasági szociálpolitikáját gyakorlatban ismerte meg. 1905 végén a földtehermentesítés és a mezőgazdasági hitelügy rendezésére megindított országos akció előadója lett, 1906 őszén pedig a cselédtörvény és a munkáshaz-törvény kodifikációs munkálataiban való részvétellel bízták meg. Ezekben az években szakdolgozatokat írt a Magyar Gazdák Szemléjébe, a Jogállamba és a Jogtudományi Közlönybe. 1905 novemberében mint a közgazdaságtan és szociálpolitika előadója, a magyar kir. állatorvosi főiskolán megkezdte előadásait. 1908-ban a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági szociálpolitika tanulmányozására Berlinbe küldötte ki. Itt Schmoller, Jastrow és Dade professzorok szemináriumában dolgozott és Fassbendernek, a mezőgazdasági szociálpolitika és szövetkezeti ügy tanárának szakszerű vezetése mellett gyűjtötte munkájának alapanyagát. Nagyobb tanulmányutakat tett Németországban, Dániában és Svédországban, kivált a mezőgazdasági szövetkezetek működését tanulmányozta. 1909 elején a földművelésügyi minisztérium a külföldre vándorolt magyar honosok visszatelepítése érdekében megindított akciója vezetőjéül a Magyar Gazdaszövetséghez osztotta be, ahol ezen a munkakörén kívül minden szociális akció vezetését önként vállalta és főleg a falusi nép szabad tanításának szervezésével foglalkozott. A falusi továbbképzés dánrendszerű intézményét, a gazdagimnáziumot 1914 elején honosította meg Magyarországon. Ezenkívül a tanyai gazdálkodás javítása és a tanyai központok szervezése érdekében fejtett ki állandó tevékenységet. Az újabb szövetkezeti intézmények, földbérlő, legelőbérlő, bolgár kertész-, villamossági stb. szövetkezetek létesítése érdekében is állandóan közreműködött. A háború kitörésekor az amerikai viszszavándorlás birtokpolitikai vonatkozásainak intézése önmagától megszűnvén, a rokkanttelepítés ügyével kezdett foglalkozni, erről a kérdésről több tanulmányt tett közzé és németországi, valamint ausztriai tanulmányútján szerzett tapasztalatait a rokkantügyi hivatal különböző tanácsaiban és szakbizottságaiban gyakorlatilag érvényesítette. Ugyancsak alapvető tevékenységet fejtett ki a Magyar Gazdaszövetség birtokpolitikai bizottságában, amely a birtokreform kérdésével először foglalkozott Prohászka Ottokár közismert javaslata alapján. Végül Pest megye gazdasági intézőbizottságában mint megyebeli birtokos, különösen a behívások következtében beállott munkáshiany orvoslásán dolgozott. Így lett tagja a hadseregfőparancsnokságnak és a hadügyminisztérium mellett szervezett legfőbb gazdasági tanácsnak is és ezért kérte fel a középeurópai gazdaegyesület arra, hogy az 1918-ban tartott bécsi konferencián a háborús mezőgazdasági munkáskérdésről előadói javaslatot terjesszen elő. 1917-ben a Magyar Tudományos Akadémia „A magyar mezőgazdasági szociálpolitika" című rendszeres munkáját a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jutalmával koszorúzta, egyszersmind megbízta, hogy a magyar telepítés ügyéről