1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Csizmadia András - Dr. Czettler Jenő

115 összefoglaló munkát írjon. 1918 elején mint miniszteri osztálytanácsos megvált a földművelésügyi minisztériumtól és teljesen a Magyar Gazdaszövetség szolgálatába lépett, előbb mint igazgatóhelyettes, majd 1918 végén mint ennek a testületnek igazgatója. Ugyancsak 1918-ban magántanárrá habilitálta őt a budapesti egyetem jogi kara a mezőgazdasági szociálpolitikából. A forradalom kitörése előtt mint a Magyar Társaság főtitkára résztvett mindazokban a tudományos és társadalmi mozgalmakban, amelyeknek célja volt a vesztébe rohanó országot végzetes útjában megállítani. Ezirányú munkássága, továbbá a birtokreform kérdésében és egyéb mezőgazdasági, szociálpolitikai kérdésben kifejtett tevékenysége alapján gróf Hadik dezignált miniszterelnök magasabb politikai állást ajánlott fel neki, de a forradalom ezt a kombinációt meghiúsította. A Károlyi-forradalom alatt mint a Gazdaszövetség igazgatója, irodalmi harcot vívott a szélsőséges irányokkal a Magyar Gazdaszövetség lapjaiban ós a Közgazdasági Társaság ülésein tartott nyilvános előadásokon. Mint a nemzeti alapon álló földművespárt megalapítója, a lajstromos választás egyik jelölőlistáján is szerepelt Jász-Nagykún-Szolnok megyében. A kommün megakadályozta további közszereplését. 1919 március 24-én a kommün a Magyar Gazdaszövetséget feloszlatta, őt pedig fegyveres terrorcsapattal mozdította el igazgatói tisztségéből. Április 8-án a közoktatásügyi népbiztosság eltiltotta az egyetemen is a tanítástól. A A kommün utón az egyesült pártok bizalma irányító politikai szerepet szánt neki, de ezt visszautasította, hogy a tanácskormány által széttört Magyar Gazdaszövetség szervezetét rendbehozhassa. Emellett nagyarányú propagandát fejtett ki a területi integritás kérdésében, résztvett a társadalmi egyesületek mozgalmaiban, cikkeiben a nemzeti gazdaságpolitika irányelveit fejtette ki. 1919 decemberében létesített egyetemi közgazdasági tudományi fakultáson a szövetkezeti politika nyilvános rendes tanára lett. 1920 júliusában németországi körútra indult és a szövetkezeti ügy ottani tanáraival, továbbá a francia és más külföldi egyetemek tanáraival és szövetkezeti intézményeivel ma is állandó összeköttetést tart fenn. A közgazdasági fakultás az 1924—25. tanévben dékánjául választotta, e tisztségében ő avatta az első mezőgazdasági doktort Magyarországon. 1925 szeptemberében a közgazdasági tudományi karon megüresedett és átszervezett agrárpolitikai és gazdaságtörténeti tanszékre nevezték ki és azóta nemcsak előadásaival, tudományos munkáival, de mint a kar mezőgazdaságpolitikai intézetének igazgatója, nagyhírű szemináriumaiban is műveli mind a három tudományszakot. A Magyar Tudományos Akadémia 1922-ben levelezőtagjává választotta, úgyszintén a M. kir. Statisztikai Társaság is. Igazgatósági tagja a legtöbb közgazdasági és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozó tudományos egyesületnek, munkatársa a legtöbb közgazdasági szakfolyóiratnak és szerkeszti a Magyar Gazdák Szemléjét. A Magyar Gazdaszövetség, amikor igazgatói tisztségéről lemondott, alelnökévé választotta. Országos elnöke a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének, alelnöke a Katolikus Népszövetségnek és választmányi tagja számtalan társasa