1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - VII. Hivatali méltóságuk alapján felsőházi tagok - Ráth Zsigmond

den tere érdekelte s a birói kinevezéseknél az egyén alkalmasságát mindig szem előtt tartotta. Közszeretetben állott birák, ügyvédek s a nagyközönség előtt. Mindenkinek örömmel állott rendelkezésére, 1917 augusztus 16-án megkapta az I. oszt. polgári hadi érdemkeresztet, tagja volt az 1922-ik alkotmányjogi értekezletnek. A szakirodalom terén is ismert a neve, sok értekezése és tanulmánya a jogi szaklapokban s önálló füzetekben jelent meg. Elnöke a Felvidéki Egyesületnek. 1925 augusztus 11-én a kir, curia elnökévé neveztetett ki. RÁTH ZSIGMOND. 1859 február 6-án Kisbár községben (Somogym.) született. Gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen és Pécsett, a jogot a pécsi, majd a győri jogakadémián és a budapesti egyetemen 1878 júniusban végezvén, bírósági pályára lépett. 1879 szeptember 28-án neveztetett ki joggyakornokká. A nagy hirü Hérics Tóth János soproni törvényszéki elnök oldala mellett ismerkedett meg a jogszolgáltatás elveivel. 1881 február 23-án kir. táblai tiszteletbeli segédfogalmazóvá, 1884-ben valóságos segédfogalmazóvá neveztetett ki. 1886 február 13-án letévén a birói vizsgát, még azon év szeptember 24-én soproni törvényszéki biróvá neveztetett ki. 1892 február 15 óta hasonló minőségben a pestvidéki törvényszékre került s örökösödési és birtokperek tartoztak a reszortjába. 1899 szeptember 22-én a budapesti kir. ítélőtáblához biróvá neveztetett ki s HéricsTóth kérésére az ő büntető tanácsába került. Képességei és nagy tehetségével itt már annyira ismertté tette a nevét, hogy érdemei elismeréséül 1906 június 28-án berendeltetett a kir* Curiához kisegitó bírónak. 1909 jan. 5-én neveztetett ki koronaügyész-helyettessé s még azon év október 4-én a budapesti ítélőtáblához tanácselnökké. Büntetőtanácsot vezetett állandóan és kényes természetű, de amellett nagy port felvert ügyek, mind a Lukács László terhére Désy Zoltán által elkövetett rágalmazási, világhírű ügy elintézése volt az ő kezeire bizva. 1917 szept. 30-án neveztetett ki kúriai tanácselnökké, 1918 február 13-án pedig a Curia másodelnökévé. Tagja volt a régi főrendiháznak is. A forradalmak óta nagy képességeit hivatalának s a jogi életnek szenteli. 37