1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - VII. Hivatali méltóságuk alapján felsőházi tagok - zalakeméni Wlassics Gyula báró

ZALAKEMÉNI WLASSICS GYULA BÁRÓ. Zalaegerszegen született 1852 március 17-én. Nagykanizsán és Budapesten végezte gimnáziumi. Budapesten és Wienben jogi tanulmányait. Ügyvédi vizsgát Budapesten tett, azután bírói pályára lépett mint joggyakornok. Pályáján gyorsan haladt előre. 1882-ben komáromi, majd budapesti alügyésszé neveztetett ki s az igazságügyminiszteríum kodiíikációs osztályába osztották be szolgálattételre. Nemsokára miniszteri titkár, majd budapesti főügyészhelyettes lett s a bűnvádi eljárás kodifikációja, majd bírósági szervezeti s a 11 tábláról szóló törvények előadói tervezete fűződik az ő nevéhez. A Wekerle-kormány idején ő készitelte a hatásköri bíróságról s a bírói eljárásról szóló törvényjavaslatot s munkássága annyira nagyszabású volt, hogy már 1891-ben a budapesti tud.-egyetemre a büntetőjog ny. r. tanárává nevezték ki. 1891 június 22-én a csáktornyai kerület képviselőjévé választotta s a politikai életben is nemsokára nagy szerephez jutott. O lett az előadója a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvényjavaslatnak s már akkor megmutatta liberális felfogását. Nagyarányú irodalmi tevékenységet is fejtett ki, különösen a jogi és főképen a büntetőjogi irodalmi téren. Munkái jelentek meg német és francia nyelven is és munkássága elismeréséül a Magyar.Tudományos Akadémia 1886 május 6-án levelező, 1892 május 5-én rendes tagjává s végül 1901 máj. 10-én az igazgatótanács tagjává választotta. 1898 máj. 6-tól 1901 május 10-ig az Akadémia másodelnöke volt. A Bánffy Dezső báró minisztériumában 1895 január 15 óta mint vallás és közoktatásügyi miniszter foglalt helyet s oly nagyszabású munkásságot fejtett ki, hogy I. Ferencz József Őfelsége 1896-ban a v. b. t. t. méltósággal, 1897-ben a vaskoronarend I. osztályával, 1903-ban a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. A vallás szabad gyakorlatáról s az izraelita vallásúak bevett vallássá nyilvánításáról szóló törvényeket ő hajtotta végre, rendkívül sok népiskolát állított fel, de nevét különösen a nőknek az egyetemekre való felvételével, a jogi oktatás reformjával s a Keleti Kereskedelmi Akadémia megalapításával tette emlékezetessé. Megemlítendő még, hogy a kongrua-törvény az ő minisztersége alatt jutott megvalósulásra. Miniszteri tevékenységét a Széli és Khuen-Héderváry-kormányokban is folytatta 1903 november 3-ig, mikor visszament a budapesti egyetemre s mint 38