1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.
A képviselőház tagjai - nagykéri Scitovszky Béla dr.
irányítása volt munkássága és gondoskodása tárgya. Úgyszólván az egész országot bejárta, mindenütt hirdette a gazdák szövetkezésének fontosságát. Publicisztikai téren is ezen eszméké 1 hirdette. A „Köztelek", „Hangya", „Szövetkezés", „A Magyar Gazdák Szemléje" s az „Uj Barázda" hasábjai tanujelei munkásságának. Az „Uj Barázda" cimü lapnak első szerkesztője ő volt. Számos tanulmánya jelent meg könyvalakban, igy „Károlyi Sándor gróf és a magyar föld" (1906), „Választójog és az állam eszméje" (1907), „Szövetkezetek sikerei" (1916), „Szövetkezeti eredmények Magyarországon" (1917). Mint az Uj Barázda szerkesztője lett az 1920-iki nemzetgyűlési választásokon a csongrádi kerület kisgazdapárti képviselője. A kisgazdapárt elnöki tanácsának tagja lett. 1921 dec. földművelésügyi államtitkárrá nevezték ki s azóta ezen felelősségteljes funkcióban működik. Szakképzettségével s gyakorlati ismereteivel az ország mezőgazdasági irányítását erős kézzel viszi s számos ujitás fűződik az ő nevéhez. A nemzetközi mezőgazdasági kongresszusokon s külföldi kiállításokon képviselte a magyar érdekeket. 1925 megkapta a francia pour le mérite érdemrendet, 1926-ban a magyar érdemkeresztet. Az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnöke. Az 1926 dec. választásokon Csongrádon és a devecserí kerületben kapott mandátumot. Az utóbbi megbizatást tartotta meg. NAGYKÉRI SCITOVSZKY BÉLA DR. Született 1878 január 23-án Budapesten, régi magyar nemesi családból, melynek legnevezetesebb tagja S. János hercegprímás, esztergomi bíboros érsek volt. Édesatyja néh. Scitovszky János, Nógrád vármegye egykori alispánja, volt országgyűlési képviselő. Középiskolai tanulmányait részint a jezsuiták kalksburgi intézetében, részint Kalocsán, a jezsuita kollégiumban végezte. A jogot a budapesti kir. tudományegyetemen hallgatta és itt szerezte meg az államtudományi doktorátust. Tanulmányainak befejeztével 1902-ben Nógrád vármegye szolgálatába lépett, ahol mint szolgabíró a szécsényi járásban teljesített szolgálatot. Alig foglalta el hivatalát a szövetkezeti élet támogatását tűzte ki céljának. Képességeivef és társadalmi téren érvényesülő tehetségével annyira megnyerte a tőrvényhatósági bizottság támogatását, hogy már 1907-ben a nógrádi járás főszolgabírójává választatott s még nagyobb tere nyílt 316