1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - putnoki Putnoky Mór - nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Iván dr.

iratokban megjelent dolgozataival, amelyekben főként művészi és társadalmi kérdésekkel foglalkozott. Közigazgatási pályára lépett s 1907-ben Turóc vármegye aljegyzője, 1909-ben pedig tiszteletbeli főjegyzője lett. Mint a munkapárt hive 1910-ben a stubnyai (Turóc) kerület képviselőnek választotta. Előbb a közigazgatási, később a pénzügyi bizottság előadója volt s Tisza István baráti köréhez tartozott. A Tisza-féle választójogi javaslatnál s a sajtótörvény tárgyalásánál elmondott beszédei alapozták meg tekintélyét. A munkapárti közigazgatási reformjavaslat bizottsági előadója volt. Mint a turócmegyei Vöröskereszt elnöke a háború idején értékes szerepet játszott, több hadikórház felállítása az ő nevéhez fűződött. Mikor a Kárpátok védelmére német csapatokat vezényeltek be hazánkba, a német csapatok mellett polgári biztos volt. 1915 májusában bevonult az első honvédhuszárezredhez s mint ennek tartalékos tisztje szolgált a harctéren 1917 közepéig. A parlamenti életben mindvégig kitartott Tisza István politikája mellett. Később résztvett Bethlen István gróf ellenforradalmi mozgalmaiban. Ezért a proletárdiktatúra kitörése után elakarták fogni. Az elfogatás elől a csehek által megszállt területre menekült, ahol hosszú ideig maradt. Nevezetes szerepe volt a szlovenszkói magyar pártok politikai éktében, a magyar pártok egyesülése érdekében Tátrafüredre egybehivott nagygyűlésen is ő elnökölt. Viszszatérve 1921-ben Budapestre résztvett a nemzeti kisebbségeknek Genfben tartott kongresszusán. Megírta a „La minorité magyaré, dans la Slovaquíe" cimü tanulmányát. 1922 június 16-án a kormányzó belügyminiszterré nevezte ki. A nemzetgyűlési választásokon Kőszegen lépett fel, de kisebbségben maradt és csupán Kállay Tibor pénzügyminiszternek a nyíregyházi mandátumáról való lemondása után lett 1922 szeptemberben ennek a kerületnek a képviselője. Miniszteri működése kezdetén utcai atrocitások még napirenden voltak, az országban még bombamerényletek is történtek. Nagy erélyt fejtett ki az állapotok normális mederbe hozatala érdekében. Sikerül is anynyira konszolidálni a belső viszonyokat, hogy a forradalmi időkből működő jalaegers2egi internálótábort feloszlathatta. Megalkotta a városi és vármegyei törvényhatóságra vonatkozó javaslatai közül a fővárosi törvényt. Nagy érdemei vannak a székesfővárosi közlekedési rendőrség megteremtése körül is. Alatta csökkentették a tisztviselők létszámát s egyesitették torvényhatóságok keretébe a megcsonkított vármegyéket. Neki koszon309