1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Madai Gyula dr.

nagy beszédben ismertette a tőlünk elszakított területeken élő magyarok helyzetét. 1926-ban nagyfontosságú nemzetközi embervédelmi kiállítást rendezett Budapesten. 1926 decemberben régi kerülete egységespárti programmal újra a parlamentbe küldte. Összegyűjtött tanulmányai, értekezései, beszédei ez év tavaszán jelentek meg „Trianon után" cim alatt. MADAI GYULA DR. 1881 június 7-én Hajduhadházán született. A debreceni ref. kollégiumban végezte gimnáziumi, a budapesti egyetem bölcsészeti karán egyetemi tanulmányait. Mint bölcseleti doktor, a magyar és latin nyelvcsoportból tanári oklevelet S7 érzett. Egy évig tartó külföldi tanulmányút után hazatérve 1907-ben a budapesti ref. főgimnázium tanára lett. Korán kezdett irodalmi téren szerepelni, így 1909-ben irta „A hajdúk beszéde", 1910-ben „A költői nyelv és Csokonai", 1917-ben „Ember szól a tűzből" cimü munkáit, a magyar irredenta tárgyú „Magyar feltámadás" cimü munkája és „Bokréta" címen 3 kötetben kiadott versei is elismert nevet szereztek neki. A világháborúban mint főhadnagy teljesített szolgálatot és többször kapott kitüntetést. A református társadalmi mozgalmakban hosszú ideje visz szerepet, elnöke volt a Bethlen Gábor körnek, szerkesztette a Protestáns Szemlét s részt vett a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság életében. De a tanári kar megszervezése s életnívójának emelése volt leginkább a célja s ezért a Középiskolai Tanáregyesület életében buzgólkodott legmaradandóbb hatással. Az egyesületnek 1924 október 9 óta elnöke. Hadházy Zsigmond főispánná kineveztetése után 1923 április 16-án lett első ízben tagja a nemzetgyűlésnek mint a hajduhadházi kerület kisgazdapárti képviselője. Régi kerülete 1926 decemberben újra neki juttatta megbízólevelét 18* 275