1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - viski Illés József dr.

Egyesületét. Tagja Vasvármegye törvényhatósági bizottságának s a vármegye közéletében kulturális, egyesületi, politikai téren élénk tevékenységet fejt ki. Érdemei elismeréséül 1921-ben a bihari apáti cimet kapta. 1926 decemberében a vasvári kerület ker gazdasági párti programmal képviselőjévé választotta. VISKI ILLÉS JÓZSEF DR. Huszton (Máramaros vm.) született 1871 november 10-én. Középiskolai és jogi tanulmányait Budapesten végezte s itt avatták 1895-ben jogi doktorrá. Ezután nagyobb külföldi tanulmányutat tett. Berlinben, Parisban s Londonban is járt, majd hazajővén, letette a bírói vizsgát s az igazságügyminiszteriumba neveztetett ki, hol a törvényelőkészítő osztályban érvényesítette képességeit. Irodalmi téren is korán kezdett szerepelni, főként jogtörténeti s magánjogi tanulmányokkal. Kisebb értekezések mellett 1898-ban adta ki „Az újkori alkotmányfejlődés elemei", 1900-ban „Az Anjoukori társadalom és az adózás", 1900-ban „A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában", 1901-ben „A magyar szerződési jog az Árpádok korában", 1904ben „A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában" munkáit. Már 1902-ben a budapesti egyetemen a jogtörténet tárgyköréből magántanár lett, majd később rendkívüli tanár. A minisztériumban egyideig a horvát, osztrák, felekezeti és nemzetiségi ügyek referense volt. Később a győri kir. ítélőtábla bírája volt. A képviselőháznak 1913 július 19-én lett tagja, mikor a munkapárt programmjával a főispánná kinevezett Nyegre László helyébe a huszti (Máramaros vm.) kerület képviselőjévé választotta. Sokszor szerepelt mint előadó s az igazságügyi bízottságban is értékes munkásságot fejtett ki. Az egyetemen ezután is tartott előadásokat s „Bevezetés a magyar jog történeté"-ben címen összefoglaló munkája jelent meg. Munkásságáért a M. Tudományos Akadémia 1915 május 6-án levelező tagjává választotta. 1917-ben lemondott mandátumáról, de 1918 június 22-én a Szászsebesi kerület újra megválasztotta. Hosszú időn át volt titkára a Magyar Jogászegyletnek. A kommunizmust követő időkben a békeszerződés előkészítésének munkájában vett részt, mint a ruthén ügyek alapos ismerője. E célból sokat tartózkodott Hágában, Londonban s Genfben, hol a népjogvédelmi konferencia előadója volt. Az 1922-iki választások alkalmával 250