1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Huszár Mihály

mint vallás és közoktatásügyi miniszter. A Clark-féle tárgyalá sok idején nagy szerepet vitt s Friedrichnek a miniszterelnöki székből való lemondása az ő interveniálására történt, A pártok benne látták azt a személyt, aki a helyzetet konszolidálni tudja s 1919 november 22-én átvette a miniszterelnökség vezetését, 0 vezette az első nemzetgyűlési választásokat, az ő indítványára választatott meg kormányzóvá Horthy Miklós ellentengernagy. 1920 márc- 15-én átadta a miniszterelnöki méltóságot Simonyi Semadam Sándornak s a nemzetgyűlés egyik vezérembere, a pénzügyi bizottság elnöke volt. Fáradhatatlan tevékenységgel dolgozott az Oroszországban kínlódó magyar hadifoglyok hazahozatala érdekében s Amerikából irányította az akciót. Nagy áldozatkészséggel végezte az ínségbe jutott tisztviselők, nyugdijasok s más elszegényedett középosztálybéliek érdekében az u, n. Huszár*akciót. Nagy külföldi körúton agitált Magyarország érdekében, Ezenkívül irodalmi téren is szerepel, „\ mi királyi családunk" (1918) műve nagy érdeklődést, „Proletárdiktatúra Magyarországon" (1920) pedig tudományos körökben is feltűnést keltett. 1922-ben régi kerületében Sárváron újra képviselővé választották s az uj nemzetgyűlésnek 1922 jun. 22-én történt megválasztásától kezdve mindvégig egyik alelnöke volt. A keresztény gazdasági párt egyik főembere. Az orosz kommunizmusról 1926 őszén nagy forrásmunkát irt. „Az égő Oroszország" cimen. Az ő vezetése alatt működik a tehetségvédelmi akció, mely a zenében stb. kiváló gyermekek kiművelését teszi lehetővé, 1926 december havában régi kerülete újra a parlament tagjává választotta, az összeülő Ház pedig 1927 jan. 31-én újra alelnökévé tette. HUSZÁR MIHÁLY. 1874 július 28-án Vasalján (Vas vm.) született. Gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen a premontreieknél végezte, theologiai tanulmányait pedig a budapesti tud. egyetemen. 1897-ben szentelték fel. Mint káplán Vámoscsaládon, Kőszegen es Szombathelyen működött. 1911-ben plébános lett Rábakovácsiban. III. Lajos bajor király kegyúr kívánságára 1918-ban sárván plébánossá és kerületi esperessé neveztetett ki. Tarsadalm. téren is nagy szerepet visz, ő hozta létre Sárvárott a kath. Unleanyok