1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Buday Dezső

a gazdaságtársadalmi életben", 1911-ben „A gyermekmunka hazánkban és a külföldön", 1913-ban „Árustatisztika" s „Állam, társadalom és statisztika" cimü munkáit. 1916-ban áthelyezték a közélelmezési hivatalhoz. 1917-ben ministeri tanácsosi cimet kapott. 0 készitette a Németországgal kötendő kereskedelmi szerződésre vonatkozó memorandumot, de dolgozott vámpolitikai és szociális terhek összefüggéséről s a kvótakérdésről is. 1917-ben a budapesti egyetemen rendkivüli tanár, 1918-ban az Orsz. Árvizsgáló-Bizottság alelnöke, 1920-ban a Műegyetem gazdaságpolitikai rendes tanára, 1921 decemberben közélelmezési ministeri államtitkár, 1922 október 17-én közélelmezési minister lett. A Közgazdasági Szemlében jelentek meg ezután s tanulmányai, melynek éveken át szerkesztője volt. A kommunizmusról s a gazdasági koncentrációról ezen lapba rendkívül értékes cikkeket írt. A Közgazdasági Társaság igazgatója volt éveken át. Mint közélelmezési minister ő hozta létre Svájccal azt a gabonaegyezményt 1923 nyarán, mely szerint 7000 vaggon búzát adtunk el a svájci kormánynak rendkivüli kedvező feltételek mellett. A megszüntetésre itélt közélelmezési hivatal vezetése alól 1924 május 23-án mentették fel s ezután mint tárcanélküli minister a pénzügyministériumban kapott beosztást. 1924 november 15-én Korányi Frigyes báró utóda lett a pénzügyministeri székben. A kiküldött népszövetségi biztos Smith Jeremiással együttesen hozták létre az állami költségvetés egyensúlyát, de a mezőgazdasági hitel s a városok hitelkérdésének megoldása szintén az ő munkálkodásának sikerét jelentik. Érdemeiért 1925-ben megkapta az I. oszt. magyar érdemkeresztet. A politikai életbe 1924 december 20-án került be, amikor a rétsági kerület képviselővé választotta. Az 1926-ik választásokon régi kerületén kivül Békéscsaba is képviselővé választotta. Ezen utóbbi kerület mandátumát tartotta meg. BUDAY DEZSŐ. Aradon született 1868-ban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Szegeden, a műegyetemet Budapesten elvégezvén külföldi tanulmányutat tett. Hazatérve a Tisza-szabályozásnál nyert alkalmaztatást, de mérnöki szakkérdések fejtegetésével, különösen az ármentesítés kérdésével a szakirodalomban is ismertté tette a nevét. Szegedi és nagybecskereki lapok203