1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - kőrösszegi és adorjáni Csáky Károly gróf

ban politikai cikkei is jelentek meg. Éveken át tagja volt Torontálmegye törvényhatóságának, de 1910-ben a Dunaszabályozáshoz került, a Csepelsziget ármentesitő munkáihoz került s azóta a főváros ügyei keltették fel érdeklődését, Mint a keresztény nemzeti párt tagja 1920 óta fővárosi bizottsági tag. Az 1922-iki nemzetgyűlési választások után Ernszt Sándor lemondván budapesti déli kerületi megbízatásáról, mint a keresztény gazdasági párt tágja ő hivatott be a képviselőházba. A Házban többször vett részt a költségvetési vitákban. A főváros közlekedési életének modernizálása a célja s nagy munkásságot fejt ki a Budapest Székesfővárosi Közlekedés R.-.T. igazgatósága életében. Az Ébredő Magyarok Egyesületének társelnöke. Az 1926 decemberi választások alkalmával a ker. gazdasági párt programmjával régi kerülete újra megválasztotta. KŐRÖSSZEGI ÉS ADORJÁNI CSÁKY KÁROLY GRÓF. Szepesmindszenten 1873 április 10-én született. A kassai katonai alreáliskola elvégzése után 1887-ben a Ludovika Akadémiába lépett be. 1891 augusztus hó 18-án mint hadapródtiszthelyettes kezdte katonai pályáját a pápai 7. honvédhuszárezredben. 1892 november hó l-én lett hadnagy. 1896 május hó l-én főhadnagy. Miután a honv. felsőbb tiszti tanfolyamot végezte a bécsi cs. és kir. hadiiskolába vezényeltetett. Részint a pozsonyi 5. hadtest, részint a 2. honvéd lovasdandár parancsnokságnál működött. 1901 évi november hó l-én századossá neveztetett ki s a budapesti I. honvédkerületi parancsnoksághoz osztották be. Innen a m. kir. honvédlovassági felügyelő mellé került. 1907-ben a m. kir. honvédközponti lovasiskola tanára lett. Három év múlva a honvédelmi minisztérium I. osztályába, majd mint őrnagy a honvédlovassági felügyelő vezérkari főnöke lett. 1913-ban nevezték ki vezérkari testületi alezredessé. Az 1914—18-iki világháborúban kezdetben már vezérkari főnök volt. 1915 szeptember hó l-én ezredessé neveztetett ki. 1917 évi augusztus hóban, mint a m. kir. 7. honvédhuszárezred parancsnoka az oroszok elleni előnyomulásban Bukovinában vett részt, hol mint csoportparancsnok az Arsita Coprii orosz állást foglalta el. A Károlyi-forradalom után visszavonult s évekig élt nyugalomban. Honvédelmi miniszterré és tábornokká 1923 évi július hó 28-án neveztetett ki. Altábornagy 1924 augusztus 16-án, 204