1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - Bud János dr.

lása után 1900-ban ügyvédi vizsgát tett. A budapesti Kamaránál jegyeztette be magát s azóta Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytat. Különösen büntető ügyekben vállal, szerepel, igy ő volt az 1905—6-ban nagy hírnévre jutott Zeysig-ügynek is ügyvédje. Vázsonyi Vilmos belső hivei közé tartozott s a demokrata-pártnak alapítása óta tagja. 1906-ban az Ugocsamegyének nagyszöllősi, 1910-ben halmi kerülete választotta meg demokrata-párti programmal s hamar szerephez jutott és különösen szociális és sajtójogi kérdések tárgyalásában vitt nagy szót. Amint kitört a világháború, bevonult s többször kitüntette magát. Mint népfelkelőszázados került haza. Ezután ismét ügyvédi hivatásának élt. Az 1920-ikí nemzetgyűlési választások alkalmával a budapesti XI. választókerület megválasztotta s mint a demokrata párt tagja teljes hévvel küzdött a botbüntetés, a numerus clausus ellen. Sok interpellációja feltűnést keltett. A nemzetgyűlés egyik jegyzői tisztét is betöltötte, később azonban ezen tisztségéről lemondott. Az 1922-ilú nemzetgyűlési választások alkalmával nem került be a Házba s ettől kezdve mint fővárosi bizottsági tag vitt nagy szerepet. Az ellenzék egyik vezére volt a közgyűléseken. De mint védőügyvéd is sokat szerepelt a nyilvánosság előtt. Vázsonyi halála után a demokratapárt intéző bizottságának tagja lett. Az 1926 decemberi választások alkalmával a budapest— pesti északi kerületben lajstromos szavazás útján újra képviselővé választatott. BUD JÁNOS DR. 1880-ban Dragomérfalván (Máramaros vm.) született régi nemesi családból. Nagyváradon járt gimnáziumba. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, itt avatták államtudományi doktorrá. Még mint joghallgató belépett az Országos Statisztikai Hivatal szolgálatába, ahol közben 1907-ben a kopenhágai statisztikai kongresszuson vett részt. 1912-ben titkár lett s berendelték a keresk. min, kereskedelempolitikai osztályába. Rendkívül sok cikke és demográfiai kérdést megvilágító tanulmánya látott napvilágot. 1904-ben adta ki „A magyar szent korona országainak bűnügyi statisztikája", 1906-ban „Magyarország népességének foglalkozása", 1907-ben „Bűnügyi statisztikánk reformja", 1907-ben „Népünk halandósága és élettartama", 1910-ben „A munkanélküliség statisztikája Magyarországon", 1911-ben „\ koncentráció 202