1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

A képviselőház tagjai - nagyapponyi Apponyi Albert gróf

hatása alatt nyerte el létalapját. A mindjobban elmérgesedő parlamenti életből ezután ki is kapcsolódott és mind mélyebben merült bele a zenei életbe. Liszt Ferenc belső baráti körébe került s hónapokig — távol a politikától — zenei körutakon volt. Az alakuló szabadelvüpárttól távolmaradt, .hajlamai a báró Sennyey Pál vezetése alatt álló u n. konzervaüv párthoz vonzották. A kialakult helyzetben nagy agilitással vett részt e párt és a parlament életében, több éles ellenzéki beszédet tartott. Az 1875-iki választások alkalmával kisebbségben maradt s 2 évig csupán a főrendiházban vitt szerepet. 1877 április 3-án a bobrói kerület (Árva vm.) egyhangúlag megválasztotta s a Sennyey báró vezetése alatti párt erős harcost nyert benne. Az 1878-ikí választásokon újra ennek a kerületnek a képviselője lett. A közgazdasági kiegyezés kérdésének előtérbe jutása megbontotta Tisza pártját s a később kialakuló mérsékelt ellenzéki párt a kilépetteken kívül magába olvasztotta a Sennyey visszavonulása után magára maradt pártot is. Nehezen ment ennek az uj pártnak létjogosultságát a közönség vérébe vinni. A „kiegyezés fejlesztése" körül csoportosultak a közjogi proprammpontok. Társadalompolitikai eszmék, bizonyos szociális tartalom adta meg a kereteC) Külpolitikai téren helyeselte az idősebbik Andrássy gróf német szövetséges politikáját, amely minket a leghatalmasabb középeurópai állam érdekszövetségesévé tett. Erezte, hogy politikájának összeköttetésbe kell jutni a magyar nép felfogásával, de mig a párt programmja teljesen kialakult, hosszú évek multak el. A jászberényi kerület az 1881-iki választások alkalmával kereste fel első ízben megbízólevelével s azóta minden választáson, akár az ellenzék padjain ült, akár a miniszteri székben — mindig neki juttatta a mandátumát. Pártja hivatásának szabatos meghatározásához „az 1889-iki véderővita tüzében" jutott el. Megalakult vezetése alatt a nemzeti párt, melynek programmja: a nemzeti gondolat érvényesítése az állami intézmények mindegyikében. Sokan a párt kormányképessége szem előtt tartása miatt tettek engedményeket, de pár év múlva már az egész párt hangoztatta Apponyi felfogását, aki már ekkor a nemzeti élet teljességének a kivívásáért harcolt a politikai élet porondján. Ezek a szempontok uralták felfogását a szabadelvűpárttal vivott nagy harcokban közjogi s gazdasági kérdésekben egyaránt, ezen megszilárdult elvek adták meg harckészségének erejét és irányát. A Tisza korszak idején a főrendiház reformja s az 1889-iki véderővitában tartotta saját bevallása szerint 181