1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - sárvári és felsővidéki Széchényi Emil gróf

noka volt, majd a 11. hadsereg vezérkari főnöke s feladata Tirol védelme volt. Kemény harcokban vett részt s része volt a piavei csatában és a Montello elfoglalásában. Az 1918 októberi összeomlás után a szegedi kerület parancsnokává nevezték ki, de munkája a folytonos aknamunka miatt eredménytelen volt. 1919 februárban fel is mentették állása alól s ezután Szegedre ment, hol júliusban Horthy Miklós fővezér vezérkari főnöke volt s a nemzeti hadsereg szervezése terén nagy és maradandó érdemeket szerzett. 1919 decembertől hadügyminiszteriumi államtitkár. 1920 március 15-én honvédelmi miniszterré nevezték ki, de már július 19-én lemondott s a kaposvári körlet parancsnoka volt. Az 1921 augusztusban felszabaduló baranyai területet ő adta át a magyar közigazgatásnak s vonult be 1921 augusztus 20-án Pécsre, mint vezénylő tábornok. Egy ideig még a honvédfőparancsnokságon szolgálatot teljesített, majd 1922 decemberben nyugalomba vonult. Megkapta az I. oszt. magyar érdemkeresztet. 1927 január 22-én a felsőház tagjává neveztetett ki. SÁRVÁRI ÉS FELSŐVIDÉKI SZÉCHÉNYI EMIL GRÓF. 1865 január 9-én született, mint a nagyhirü földmívelésügyi miniszter Pál gróf fia. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Birtokain gazdálkodott s a kaszinói életben vett részt. 1889-ben kapta meg a cs. és kir. kamarási címet. Hosszú ideig volt Sopronmegye és város főispánja s a vármegye közéletében irányító szerepet vitt. A soproni zeneegyesületnek, az irodalmi és művészeti körnek éveken át elnöke volt. 1905-ben megvált főispáni méltóságától s fellépett Sopron városban szabadelvüpárti programmal, de kisebbségben maradt. 1907-ben az Országos Ipartanács tagja lett. Vajszkai birtokán (Bács Bodrogvm.) gazdálkodott, de a pénzügyi világban is szerepet játszott, mint több bank és takarékpénztár igazgatósági tagja. A gombos—vajszkai s az előszigetet ármentesitő és belvizlevezető társulat elnöke. 1910 december 14-én Esztergomban képviselővé választották munkapárti programmal. A régi főrendiházban gyakran szerepelt s a bizottságok működésében is részt vett. 1922 óta a Magyar Vöröskereszt egyesület elnöke. 1927 január 22-én a kormányzó a felsőház tagjává nevezte ki. 169