1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - Szijj Bálint - Szinyei-Merse István

SZIJJ BÁLINT. Nagyigmándon (Komáromvm.) született 1868 február 4-én. Nagyigmándon járta ki az elemi iskolai osztályokat s azután gazdasági teendőket végzett. Katonai szolgálatát mint őrmester végezte. Hazajőve szülőhelyén gazdálkodni kezdett s részt vett a községi ügyekben. Egy ideig biró is volt s tagja lett Komárommegye törvényhatósági bizottságának. Szövetkezetek életében isszerepet vitt. 1920 januárban a nemzetgyűlési választások alkalmával a nagyigmándi kerület kisgazdapárti képviselője lelt. A párt hangadó tényezői közé tartozott és igen sokat dolgozott kisgazda társai érdekében. Többször fejtette ki a kormányzó előtt is a nézetét. Az egységespárt megalakulásakor a párt egyik alelnökévé választatott. Az 1922-iki választások alkalmával régi kerülete újra megválasztotta. A minisztériumok rekonstruktiója alkalmával többször volt jelöltje a földmivelésügyi tárcának. Az 1926 decemberi választások alkalmával nem lépett fel. 1927 januárban a felsőház tagjává neveztetett ki. Az Országos Gazdasági Munkáspénztár igazgatósági tagja SZINYEI-MERSE ISTVÁN. 1862 január 9-én Jernyén (Sárosvm.) született ősrégi magyar nemesi családból. Eperjesen járt gimnáziumban, majd Budapesten jogot végzett. 1884-ben lépett Sárosmegye szolgálatába, mint közigazgatási gyakornok. Hamar haladt előre a közigazgatási pályán. Főszolgabíró, 1892-ben Sárosmegye alispánja lett, 1897-től 1900-ig volt a megye főispánja. Erdemei elismeréséül 1895-ben a III. oszt vaskoronarendet kapta. Később elnyerte az anhalti Albrecht házirend kiskeresztjét is. Tulajdonosa az AnhaltDeszaui medve-rendnek is. Ezután évekig Szt.-Péterváron élt, mint a földmivelésügyi minisztérium gazdasági szaktudósitója. 1904-ben Zemplén megye főispánja volt. A koalíció uralomra jutásakor megvált méltóságától s azóta pusztán a társadalmi életben visz szerepet. Tisza baráti körének volt tagja. 1913-ban Árvamegye, 1914-ben Sárosmegye főispánjává nevezte ki Őfelsége, majd a háború alatt Zemplénmegye kormánybiztosi teendőit is végezte. Tisza István lemondása után 1917 januárban nyugalomba vonult. A Fegyver- és Gépgyár Rt. s a Mezőhegyesi Cukoripar Rt. életében visz tevékeny szerepet. 1927 januárban a felsőház tagjává neveztetett ki. 170