1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - Koos Zoltán dr. - tolcsvai Korányi Sándor báró dr.

KOOS ZOLTÁN DR. Koós Emil kúriai biró fia. 1883 április 2-án született Mo­noron (Pestmegye). A budapesti ág. ev. gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen tanult s itt avatták iogi doktorrá. Ügyvédi pályára lépett s egyideig Papp József irodájában munkálkodott. 1909-ben letette az ügyvédi vizsgát s a Földhitelintézet alügyésze lett. 1923-ban az intézet igazgatója, majd vezérigazgatója lett; 1925 decemberben ő helyezte el Londonban az első hosszúlejá­ratú mezőgazdasági kölcsön záloglevelet. 1923 óta gazdasági főtanácsos. 1927 januárban a felsőház tagjává neveztetett ki. TOLCSVAI KORÁNYI SÁNDOR BÁRÓ DR. 1866 május 29-én Budapesten született mint Frigyes báró a nagyhírű belgyógyász fia. Gimnáziumba Budapesten járt a piaristáknál, főiskolai tanulmányait a budapesti egyetemen vé­gezte. 1889-ben Strassburgban Golte mellett szerzett gyakorla­tot. Két hónapot töltött itt. Pályája kezdetén kórbonctani tan­széki gyakornok, 1889-ben miután doktorrá avatták átkerült a belgyógyászati klinikára, ezután fiziológiai tanulmányokat foly­tatott s 1891 márciustól kezdve, Regéczy halála után a buda­pesti állatorvosi főiskolán élettant, szövettant és természettant tanított. 1893-ban a budapesti egyetemen az ideggyógyászat magántanárává habilitálták s 1894-ben a Stefánia-gyermekkór­házban, 1895-ben pedig a Szt István-kórházban volt idegbetegek számára rendelőorvos. Innen édesatyja klinikájára a belgyógyá­szatira ment át s 1900 óta a belgyógyászati diagnosztika rend­kívüli tanára, 1907 szeptember óta rendes tanára s a klinika vezetője lett. 1909 óta a 3-ik klinika igazgatója. Eközben nagy irodalmi munkásságot fejtett ki a szakirodalom terén. Cikkei jelentek meg különböző orvosi lapokban. 1895-ben adta ki „Az ideggyógyászat alapvonalai", 1899-ben ,,A vese megbetegedései", 1910—14 „Belorvostani előadások" 4 kötetben. Rendkívül sok cikke jelent meg az „Orvosi Hetilap"-ban, a „Magyar Orvosi Archivum"-ban stb. A belgyógyászat minden ágában szorgalma­san dolgozik s több felfedezéssel gazdagította a tudományos világot. Neki köszönhető a fizikai kémia eredményeinek a gyakor­lati orvostudományban való felhasználása. A benzolban súlyos 156

Next

/
Thumbnails
Contents