1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - nagykárolyi Károlyi László gróf

kárságig szolgált; majd később a belügyminisztériumban mint osztálytanácsos vezette annak elnöki osztályát. Az uj kivándor­lási törvény életbeléptetésekor miniszteri tanácsossá s a kiván­dorlási biztosi hivatal főnökévé nevezték ki. A világháború kitörése után, mivel a kivándorlás megszűnt, visszakerült a bel­ügyminisztérium státusába és hasznos szolgálataiért Őfelsége a Lipót-renddel tüntette ki. Már 1887-ben megkapta a kamarási méltóságot. A porosz Szt. Johannita-rend lovagja, a porosz ko­rona rend csillagos középkeresztese, a spanyol koronarend középkeresztese, a németalföldi Oroszlánrend csillagos közép­keresztese, a chinai Sárkányrend II. osztályának tulajdonosa. Ferenc József király Őfelségének elhunyta után gróf Tisza Ist­ván kormánya Jekelfalussyt nevezte ki a koronázási bizottság elnökévé, mely alkalomból a Szent István-rendet kapta. Később v. b. t. tanácsos lett. 1917. augusztus 7-én fiumei és magyar— horvát tengerparti kormányzóvá neveztetvén ki, ottani tevékeny­ségeért az I. o. polgári hadi érdemkeresztet nyerte el. ő volt Magyar­ország utolsó zászlósura, aki a fiumei kormányzói tisztet betöl­tötte, de mint zászlósúr a legújabb időkben is szerepelt minisz­teri eskütételeknél. Sok társadalmi egyesületnek s a M. Folyam­os Tengerhajózási Társaság igazgatóságának tagja. A kormányzó 1927 január 22-én a felsőház tagjává nevezte ki. NAGYKÁROLYI KÁROLYI LÁSZLÓ GRÓF. Parisban született 1859 június 12-én. Fia Ede grófnak» kinek özvegye utóbb Sándor grófhoz, a nagynevű gazdavezér­héz ment feleségül. Tanulmányait a szülői házban kezdte s a budapesti piarista gimnáziumban végezte. Nagy külföldi tanul­mányutat tett, majd hazajött és gazdálkodni kezdett. 1887-ben a garbócbogdányi kerület (Abauj vm.) mérsékelt ellenzéki pro­grammal képviselőjévé választotta s az ellenzék soraiban élénk küzdelmet folytatott Tisza Kálmán politikája ellen. 1892-ben régi kerülete újra megválasztotta. 1896 december 28-án Károlyi Sándor gr. lemondása után a pétervásárí kerületben választot­ták meg szabadelvüpárti programmal, de mindjobban távol ma­radt a politikai élettől s birtokain élt. 1901-ben már fel se lépett s terjedelmes derékegyházai és fűzesradványí uradalmain gaz­dálkodott. A társadalmi életben mindvégig szerepet vitt. 1927 január 22-én a kormányzó a felsőház tagjává nevezte ki. 155

Next

/
Thumbnails
Contents