1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - Concha Győző dr.

CONCHA GYÖZÖ DR 1846 február 10-én Marcaltő községben (Veszprémvm.) született, regi olasz eredetű családból. Iskoláit Pápán és a győri bencés gimnáziumban végezte. Ezután Budapesten jogot hallgatott s jogtudorrá is itt avatták. 1869-ben a budapesti ítélőtáblához segédfogalmazóvá, 1870-ben fogalmazóvá nevezték ki. Letette az ügyvédi vizsgát s az egyetemen magántanárrá habilitálták. 1870-ben Andrássy Gyula gróf külügyminiszter fiai mellett nevelő volt. Az újonnan alapított kolozsvári egyetemre 1872-ben rendkívüli, 1874-ben pedig az alkotmány- és közigazgatási politika rendes tanárává neveztetett ki. Ekkor már az irodalom terén nagy múltra tekintett vissza. A „Budapesti Szemlédben, Hoffmann Pál „Jog- és Államtudományi Folyóiratá"ban, a „Jogtudományi Közlöny"-ben, „Kelet"-ben, „Erdélyi Muzeum"-ban stb. jelentek meg cikkei és bírálatai. Ezeken kívül Grünwald Bélának „Közigazgatásunk és a szabadság" cimü tanulmányára válasziratot adott, a „Közigazgatási bíráskodásról (1877). „Újkori alkotmányok"-ról(1884— 8), „A 90-es évek reformeszméi és előzményeik"-ről (1885) adott ki könyveket. 1886 május 6-án a M. Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1900 május 4-én pedig rendes tagjává választotta. Székfoglaló értekezése „Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában" 1888-ban jelent meg. Részt vett a bolognai egyetem 1888-iki jubiláris ünnepségén s 1889-iki párisi nemzetközi kongresszuson. A kolozsvá*' társaséletben s a r. kath. status életében is nagy szerepet viU, ;£j s erdélyi r. kath statusgyülés kolozsvári képviselője, — azonkívül az erdélyrészi nőiparegylet alelnöke. 1891-ben jelent meg „A magyar faj hegemóniája" c. munkája 1892 óta a budapesti egyetemen a poltika rendes tanáras e téren szerzett érdemei elismeréséül 1903-ban udvari tanácsosi cimet kapott. 1913 április 23-án az Akadémia bölcseleti, társadalmi és történettudományi osztálya elnökévé, 1914 május 6-án igazgatósági taggá választotta. A politika, közjog s társadalomtudományok körébe vágó tanulmányai egymást érték „A közigazgatási javaslatról" (1891), „A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat" (1894), „Politika" (1894 és 1905) „A rendőrség természete és állása a szabad államban" (1901), „Az egyetemi ifjúság a nemzeti életben" (1901), „A szeplőtelen fogadtatás dogmája", (1906), „Br. Eötvös József és a külföldi kritika" (1908), de ezen nagyobb munkáin 144