1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - XI. Élethossziglan kinevezett tagok - vitéz békési Csanády Frigyes

kivül igen sok értekezése jelent meg a szaklapokban. Többször volt a budapesti egyetem jogi karának dékánja. 1913-ban Őfelsége a főrendiház tagjává nevezte ki s az üléseknek szorgalmas látogatója volt. 1922-ben lett a Szt. István Akadémia másodelnöke. Ujabb munkái közül a ,,A keresztény vallás a társadalom harcaiban" (1912), ,,Szabó Béla egy elfeledett közjogászunk" (1918), „Eötvös József és Montalambert barátsága (1918). Az utóbbi években az egyetemi kathedrától is hajlott kora miatt visszavonultan él. 1927 januárban a felsőház tagjává neveztetett ki. VITÉZ BÉKÉSI CSANÁDY FRIGYES. Régi katona család sarja. Laibachban született 1861 május 4-én. Keszthelyen kezdte tanulmányait, majd Kremmünsterben járt katonai iskolába. A hadapródiskolát Wienben tanulta. 1879ben mint hadnagy a székesfehérvári 69. sz. gyalogezredhez osztották be. A boszniai háborúban részt vett s ezredével Bjelinára, a szerb határra került. 1889-ben átkerült a honvédséghez s azután elvégezte Wienben a hadiiskolát. Katonai pályáján fokozatosan előhaladva, mint ezredes Szatmáron a 12-ik gyalogezred parancsnoka lett. Öt évig maradt ezredparancsnoki helyén. Innen a pozsonyi IV. honvédkerülethez került s rövid idő múlva a 73-ik honvéd gyalogdandár parancsnokává neveztetett ki. 1918-ban megkapta a III. o. vaskoronarendet. 1910-ben lett tábornok, 1913 márciusban pedig az akkor felállított 20-ik honvéd hadosztály parancsnoka és altábornagy. A világháború kitörésekor az orosz harctérre került s a galíciai harcokban vett részt mint a 20-ik hadosztály parancsoka, különösen Chirovnál tüntette ki magát. 1914 november 27-én súlyos tüdő lövéssel hazahozták s előbb Kassán, majd Budapesten ápolták. A II. oszt. vaskoronarenddel s a II. oszt. katonai érdemkereszttel feldíszítve a honvédelmi minisztériumba osztották be. Felgyógyulása után 1915 májusban mint a 28-ik honvéd gyaloghadosztály parancsnoka visszament a harctérre. A Strytől Tarnopolig terjedő orosz visszaverésben vett aktive részt s érdemei elismeréséül a német vaskereszt I. és II. osztályát kapta. Az ő tervei alapján hiúsult meg Siemikovcenál az orosz áttörési kísérlet, pedig arra a cár is megjelent a főhadiszálláson. Ugyanekkor a betört orosz tömegeket a Strypa másik partjára vetettük vissza. Ezen nagy sikert 10 I

45