1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - X. Szervezetek és intézmények választottjai - 2. Országos Mezőgazdasági Kamara - zsadányi és törökszentmiklósi Almássy Imre gróf

NAGYBÁKAI SESZTINA JENŐ. Debrecenben 1869 július 14-én született kereskedő családból. Gimnáziumba Debrecenben járt, de hallgatott Budapesten jogi előadásokat is. Kereskedői pályára lépett s Wiener-Neustadtban és Grácban szerzett gyakorlatot. Hosszú külföldi tanulmányútjáról hazatérve a család vaskereskedésének beltagja lett. Mint debreceni nagykereskedő 1914-ben a debreceni Kereskedő Társulat alelnökévé választatott. Ezen társulat utóbb kereskedelmi és iparkamarává alakult át, melynek évek óta elnöke s a debreceni Csanak és Sesztina nagykeresk. cég tulajdonosa. De ezenkívül sok vállalat köszönheti neki létét. Alapitója az Első Debreceni gőzszappangyár Rt.-nak, igazgatósági elnöke a Debreceni Vas- és Rézbutorgyár Rt.-nak, a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt.-nak, s az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár debreceni fiókjának is. Erdemeiért 1923-ban megkapta a kormányfőtanácsosi cimet. Kulturális munkássága terén emlitést érdemel, hogy a debreceni városi múzeum bizottságának áldozatkész, lelkes tagja. A vidéki keresked. és iparkamarák 1927 januárban a felsőház tagjává választották. 2. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KAMARA: ZSADÁNYI ÉS TÖRÖKSZENTMIKLÓSI ALMÁSSY IMRE GRÓF. Kétegyházán, Békésmegyében született 1868 február 1-én. Aradon végezte a gimnáziumot. Jogi tanulmányait Kolozsváron, Budapesten és Berlinben végezvén, államtudományi doktorrá avattatott. Onkéntesi évét a 14. sz. cs, és kir. huszárezredben szolgálta le. Azután J.-N.-K.-Szolnok megye közéletében vállalt szerepet. A vármegyei gazd. egyesületnek évtizedeken át elnöke volt. 1892—1896-ig a szilágymegyei diósadi kerület képviselője volt. Mindig a kormánypárthoz tartozott, 1904 végén nagy küldöttséget vezetett Tisza miniszterelnökhöz. Érdemeiért 1903-ban a kamarási méltóságot, majd 1904-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1900 szeptember 13-án kapta a királyi meghívólevelet a főrendiházba s egy ideig jegyzője volt a főrendiháznak. Több egyesületben vállalt vezetőszerepet. Az országos gazdasági munkáspénztár igazg. tagja s a Tíszavölgyi Társulat központi 114