1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - X. Szervezetek és intézmények választottjai - 2. Országos Mezőgazdasági Kamara - korláti Bernát István dr.

bizottsága alelnökévé is megválasztották. A gazdasági szakirodalomban is ismeretes a neve, több tanulmánya jelent meg könyvalakban. 1906 április 21-én a koalició kormányrajutása utáa Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye főispánjává neveztetett ki s a megye kormányzását 1910 januárig vitte. Újra elfoglalta helyét a főrendiházban, de ezentúl az Országos Mezőgazdasági Kamara életében vett minden erejével részt. A háború után gondoskodása főként a népmüvelés mezőgazdasági irányban való kiszélesítése, de az 1924-ben létrejött Tisza Dunavölgyi Társulatnak is a közös berettyói érdekeltség részéről igen buzgó tagja. Az országos mezőgazdasági kamarának szinte minden munkája az ő kezében összpontosul, a kamara teljesen demokratikus iránya mindenben az ő intenciói szerint fejlődött ki. A mezőgazdasági kamarák 1927 január 9-én a felsőház tagjává választották. KORLÁTI BERNÁT ISTVÁN DR. 1854 július 3-án Rimaszombaton született (Gömör vm). Szülővárosában, Pozsonyban, Pesten és Wienben tanult s jogi doktorrá avatása után 1887-ben bekerült a kereskedelemügyi minisztériumba. Később az iparostanonciskolák felügyelője lett. Igen korán kezdett irodalmi téren is szerepelni és sok közgazdasági cikke s tanulmánya jelent meg a szaklapokban, igy a „Nemzetgazdasági Szemlé"-ben s a „Budapesti Szemlé"-ben. „Észak-Amerikáról" 1886-ban hézagpótló közgazdasági munkát adott ki, mely tulajdonképen az 1884—85-íki években Amerikában s Angliában tett tanulmányutjának eredménye. Munkatársa és levelezője volt huzamosabb ideig a londoni ,,Sanitary Record" cimü lapnak. A „Hazánk" cimü politikai lap szerkesztője volt éveken át, 1896-ban pedig az általa alapított Magyar GazdaSzövetségnek vezetője, s 1902-ben igazgatója lett. Állandóan résztvett a gazdakongresszusokon. A Hangya Szövetkezetek Központi Hitelintézetét is ő alapította gr. Károlyi Sándorral és másokkal együtt. Közgazdasági s agrárpolitikai tanulmányai közül ismertebbek: „Franciaország mezőgazdasága a nagy forradalom óta" (1886). „Vasárnapi munkaszünet (1889). „A szövetkezés jövőjéről" (1891). „Változások küszöbén"^ (1893)„A magyar szövetkezeti mozgalom múltja és jelene" (1902). ..Kisiparunk jövőjéről" (1893). „A római latifundiumokról" (1901). „Agrárpolitika" (1903). „A magyar demokrácia múltja, jelene és