1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - b) Vármegyék választottjai - bulyi és porcsalmai Jékey Sándor - Gulácsy István

meg a főispáni székben. Ugyanezen időben töltötte be a tisza ármentesitő társulat min. biztosi tisztét is s elnöke volt a Boni Mezőgazdasági R.T-nak, a kisvárdai takarékpénztárnak, a szabolcsi hitelintézetnek. Főispáni állásáról való lemondása után nyirmihálydi birtokán kezdett gazdálkodni. A tiszántvli ref. egyházmegyének 1923-tól 1925-ig gondnoka volt. Szabolcsmegye életében állandóan szerepet visz, de elnöke a szabolcsmegyei takarékpénztárnak s a balkányi takarékpénztárnak is. A megye törvényhatósági bizottsága 1927 január 10-én a felsőház tagjává választotta. SZATMÁR—UGOCSA- BEREG : BULYÍ ÉS PORCSALMAI JÉKEY SÁNDOR 1869 május 10-én született Fehérgyarmaton. Régi szatmármegyei nemes család sarja. Szatmárnémetiben, a kassai jogakadémián s a budapesti egyetemen folytatott tanulmányainak befejezése után közigazgatási szolgálatba lépett. 1890-ben szatmármegyei aljegyző, 1896-ban fehérgyarmati járási főszolgabíró lett. 1917 júliusban nevezték ki Szatmármegye főispánjává s egészen 1918 novemberig maradt hivatalában. A szatmármegyei takarékpénztár r-t. működésében, mint igazg. tag vett részt, ezen társaságnak most elnöke. II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításakor a megye diszküldöttségében szerepelt. A közszereplés teréről való visszavonulása óta fehérgyarmati birtokán tartózkodik, de alelnöke a Szatmármegyei Gazdasági Bank R.-T.-nak is. Szatmármegye törvényhatósága 1°27 január 10-én a felsőház tagjává választotta. GULÁCSY ISTVÁN. 1866-ban Beregszászon született. A budapes i egyetemen végzett jogot s közigazgatási pályára lépett. 1890-ben Beregmegyében szolgabíró, 1892-ben aljegyző, 1902-ben vármegyei főjegyző, 1905-ben alispánná választották. 1919 áprilisig töltötte be hivatalát, ekkor a kommunisták elfogták s a pesti gyűjtőfogházba vitték. 1919 augusztusban visszakapta hivatalát, 1923-ban vonult nyugalomba s azóta beregdaróci birtokán él. Mint alispán különösen birtokpolitikai munkásságával tette ismertté a nevét. A beregi ref. egyház gondnoka. 1927 január 10-én Bereg— Szatmár ideiglenesen egyesitett megyék törvényhatósága a felsőház tagjává választotta. 103