1927–1931. évi országgyűlés Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. (Dr. Deák–féle) Budapest, 1927.

Felsőház tagjai - IX. Törvényhatóságok - b) Vármegyék választottjai - jobaházi Dőry Hugó - Wéber János

TOLNA: JOBAHÁZI DÖRY HUGÓ. 1878. december 14-én született az Ujdombovár mellett levő Tüske pusztán. Régi nemesi családból származik. Középiskolai tanulmányait Pécsett és Csurgón befejezvén, gazdasági ismereteit akarta bővíteni s e célból Salm herceg blanskói birtokára (Morvaország) ment. Onnan egy év múlva hazajővén, a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója lett. 1901-ben végezte az akadémiát s ekkor apja a farkasvölgyi birtokot adta a kezelése alá. Itt már meglátszott munkáján a vérbeli gazda keze. A következő évben atyja elhalván, a 9000 holdas Eszterházy hercegi bérlet teljesen az ő vállaira nehezedett. A gazdaság súlyát a tehenészetre fektette s tejtermékei nemcsak a közeli vidéken, de az egész országban közismertek lettek. Fáradhatatlan szorgalmával, hosszú évek kitartó munkájával, a nagy bérletet mintagazdasággá fejlesztette. Állattenyésztési ügyekben szakértelme közismert, az 0. M. G. E. alelnöke s állattenyésztési szakosztályának elnöke. 1920 óta gazd. főtanácsos. 1927 január 10-én Tolnamegye a felsőház tagjává választotta. WÉBER JÁNOS. Püspöknádason (Tolnavm.) szül. 1876 febr. 9-én. Középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte. A keszthelyi gazdasági akad. s a bpesti keresk. akad. elvégzése után Festetics herceg keszthelyi uradalmán mint gazdasági gyakornok kezdte meg tevékenységét. Később tanulmányait gyarapitandó két évet töltött a Meller család nagyatádi birtokán. A császár vadászezrednél Wienben leszolgálván önkéntesi évét, 10 éven át volt a Dőry család dőripatlani gazdaságának bérlője. A politikai életbe 1905 július 12-én került be, amikor is Perczel Dezső mandátumának megsemmisitése után a bonyhádi kerület függetlenségi párti programmal képviselővé választotta. 1906—1910-ig ismét képviselő volt s a függetlenségi párt kettészakadásakor a Justh Gyula pártjához csatlakozott. 1910-ben visszavonult s Benyovszky Rezső gróf tengelici uradalmán gazdálkodott. A. háború kitörésekor bevonult katonának s az orosz fronton tartózkodott. A forradalom kitörése után hazajött s gazdálkodni kezdett. A politikai életbe 1919 nyarán került be ismét, mint a szegedi ellenforradalmi kor104