1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.
A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - Kószó István dr.
99 Olaszországot, Németországot, Ausztriát, Bajorországot, Szerbiát és Romániát; tökéletesen beszéli a német, latin és olasz nyelvet. Közéleti működésének súlypontját főként tanügyi és általános kulturális kérdésekre fordította. Kiskunfélegyházán megalapította a közművelődési egyesületet s a Konstantinum zárdát, mely a magyar Alföldnek legnagyobb nőnevelő intézete. Számtalan társadalmi és tanügyi egyesület tagja. Széleskörű irodalmi munkásságot is fejtett ki. Régebben a Budapesti Hirlap dolgozótársa volt. E lapnak hasábjain valamint az Alkotmányban s a Váci Lapokban számtalan cikke jelent meg, nevezetesebb beszédei pedig nyomtatásban is megjelentek. 1906 októberében II. Rákóczi Ferenc hamvai felett ö tartott ünnepi beszédet. 1922-ben a Petőfi centenárium alkalmából Pest vármegye törvényhatóságának közgyűlésén ő volt az ünnepi szónok. A törvényhozásnak elsőizben tagja. Pest vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba ; ahol tanügyi és általános kulturális kérdésekkel kivan foglalkozni. Kószó István dr. (Szeged város törvényhatóságának választottja.) 1864-ben született Szegeden. Róm. kath ;? nős, nyugalmazott belügyi államtitkár. Atyja földmives "volt. A középjiskola(elvégzése után a budapesti tudományegyetemen folytatta jogi tanulmányait és itt szerezte meg a jogi és államtudományi doktorátust. Ügyvédjelöltsége egy részét a fővárosban töltötte, majd Szegedre ment, ahol már ügyvédjelölt korában tagja lett a városi törvényhatóságnak és csakhamar vezetőszerephez jutott. 25 éven át elnöke volt a szegedi függetlenségi és 48-as pártnak. 1917 júliusában Kelemen Béla akkori képviselőnek főispánná történt kinevezése után Szeged város második kerületében egyhangúlag választották meg képviselővé Apponyi-párti programmal. A forradalom kitörése után visszavonult és politikával nem foglalkozott. A francia megszállás idejében kezdte meg Kelemen Bélával és másokkal az ellenforradalom megszervezését. Az első nemzetgyűlési képviselőválasztások során, 1920-ban Szeged város III. kerülete kisgazdapárti programmal újból egyhangúlag megválasztotta képviselőjévé. A rekonstruált Teleki-kormány idejében felajánlották neki a buelügyminiszteri tárcát, de azt nem vállalta eL
