1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.
A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - szentpéteri Kun Béla dr.
100 mert működési körének biztosítása tekintetében nem kapta meg az általa kívánt garanciát. 1921 decemberében a belügyminisztérium politikai államtitkára lett, mely állását 5 éven át töltötte be. Az 1922-iki általános választások során régi kerülete már egységespárti programmal ismét egyhangúlag küldötte be a nemzetgyűlésbe. Mint államtitkár, állami megbízatással a kivándorlás kérdését tanulmányozta Franciaországban, Angliában és Belgiumban és a hajóstársaságokkal való tárgyalásokat készítette el5. A kivándorlás és visszavándorlás kérdésében korszerű változtatásokat vitt keresztül. A kivándorlási alap vagyonát bérházak vételével reális alapon biztosította. Áz ö intézkedése folytán létesült Budapesten a Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda, nagy szállodával, mely kedvezményes szállást és ellátást, az iroda pedig díjtalan útbaigazítást nyújt. Az ő nevéhez fűződik Deák Ferenc volt birtokának és kehidai kúriájának 1925-ben, a kivándorlási alap részére történt megvétele, amelynek révén a haza bölcsének családi jószága a magyar állam birtokába került. Szeged város törvényhatósága küldötte be a felsőházba, ahol közjogi, közigazgatási, igazságügyi, közoktatásügyi és kiávndorlási kérdésekkel kivan foglalkozni. szentpéteri Kun Béla dr. (Debrecen város törvényhat. választottja.) 1874-ben született a biharmegyei Monostorpályin. Ref., nős, egyetemi tanár. A középiskolát és jogi tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte el és itt szerzett jogi és államtudományi doktorátust. Tanulmányaínak befejezése után előbb a mármarosszigeti, majd 1904-től a sárospataki jogakadémia tanára volt, 1914 óta pedig mint egyetemi nyilvános rendes tanár működik. Tanulmányútjai során bejárta Olaszországot, Németországot, Ausztriát, Romániát és Szerbiát. Széleskörű nyelvismerete kiterjed a latin, görög, német, olasz, francia és angol nyelvekre. 1901-ben Máramarosvármegye beválasztotta törvényhatósági bizottságába s annak 1914-ig tagja volt. 1903-bán a vármegye tiszteletbeli főjegyzője lett, 1917-től pedig Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottságának és közigazgatási bizottságának is tagja. Tevékeny részt vesz egyházának életében. A máramaros-ugocsai református egyházmegyének s a tiszántúli