1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választolt felsőházi tagok - kiskolacsini Kolecsányi Endre - kolosvári Kolossváry Mihály

98 megyéje törvényhatóságának és közigazgatási bizottságának, amelyekben igen jelentős szerepet játszik. Tevékeny részt vett az egységespárt vidéki megszervezésében is és a szolnoki helyi szervezet elnöke. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye törvényhatósága küldötte be a felsőházba, ahol főként igazságügyi és gazdasági kérdésekkel foglalkozik. kiskolacsini Kolecsányi Endre (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. tvh. választottja.) 1856-ban született Nyitrán. Róm. kath., nőtlen, főmérnök, királyi tanácsos és kormányfőtanácsos. A középiskolát Pozsonyban végezte, utána pedig a József-műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. 1879-től 1892-ig az államvasutak szolgálatában állott, majd a kalocsai érsekség műszaki felügyelője lett. Mezőgazdasági tanulmányokat is folytatott. Anyanyelvén kivül tökéletesen beszél németül, tótul, horvátul. Megfordult Ausztriában, Olaszországban, Romániában és Szerbiában. Mint az Államvasutak mérnöke a dáljabródi, a budapest-zimonyi, a budapest-szönyi, szunja-gradiska-bródi vonal építésénél és az erdélyi vasutak nyomjclzesénél működött. 1892 óta mint a kalocsai érsekség műszaki felügyelője és a Pestmegyei Sárközi Árvizmentesitő Társulat igazgató főmérnöke munkálkodik. Alelnöke a Pestmegyei Sárközi Ármentesitő Társulatnak, elnöke a Kalocsai Takarékpénztárnak és részben tagja részben tisztséget viselője számos gazdasági és társadalmi egyesületnek. Több társulati évkönyv szerkesztésében vett részt. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba, ahol közgazdasági kérdésekkel kíván foglalkozni. kolosvári Kolossváry Mihály (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. tvh. választottja.) 1867-ben született Katymáron, Bács-Bodrog vármegyében. Pápai prelátus, prépostkanonok. A középiskolát Székesfehérvárott, a hittudományi főiskolát pedig Vácott végezte el. 1890-ben szentelték pappá, 1899-ben kapott plébániát Kiskunfélegyházán. 1901-ben szentszéki tanácsos, 1907-ben esperes 1909-ben nagyprépost, 1910 óta váci kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő. 1915-ben pápai prelátus lett. Bejárta