1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A királyi Kuria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási biróság elnöke, másodelnöke, a budapesti királyi itélőtábla elnöke, a koronaügyész - Degré Miklós dr.

50 ban az országos pénzügyi tanácsnak is. A főrendiházban éveken át volt a pénzügyi bizottság előadója s szerkesz­tette a bizottság jelentéseit. A magyar irodalomnak ál­landó munkása. Már kora ifjúságában tárcacikkeket irt a nagyváradi, debreceni és budapesti lapokban »Suhogó<; álnév alatt s ezt a nevet akkor széles körben tette nép­szerűvé. Midőn azonban 1884-ben bekerült a pénzügymi­nisztériumba, felhagyott a szépirodalmi tevékenységgel s azóta tollát kizárólagosan a jogirodalomnak szenteli. A »Nemzet« közgazdasági rovatában kezdte meg jogiro­dalmi tevékenységét, ahol egymásután jelentek meg cikkei »A dohányegyedáruság jövedelmei 1868-tól 1881-ig«, »A do­hányjövedék 1882-ben«, »Dohánykivitelünk« cim alatt. A kö­vetkező évben magára vállalta a »Magyar Közigazgatás' cimü szaklap pénzügyi rovatának vezetését s ezt a fel­adatát egyfolytában 27 éven át teljesitette. Pénzügyi jogi tevékenysége a Wekerle-féle adóreform korszakában érte el tetőpontját, midőn a lap hasábjain részletesen ismertelte és bírálta a Wekerle-féle adójavaslatokat. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójáról egyenesen We­kerle Sándor felhívására, emlékiratot is dolgozott ki és az abban foglalt javaslatai jórészben érvényesültek a törvény­alkotásban. Wekerle utódai szintén felhasználták ugy a tör­vényjavaslatok, mint a végrehajtási utasítások elkészítésénél rendkívüli szaktudását. Midőn a közigazgatási bíróság má­sodelnöke lett, pénzügyi jogi működését még fokozta és szaklapjaink sürün hoztak tőle közleményekéi, melyek rész­ben különlenyomatban is megjelentek. Birói és irodalmi működése egyaránt méltatva lett akkor, midőn öt év előtt a Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztályának el­nökévé választotta. Az egyházjoggal foglalkozó cikkeit a protestáns egyházi lapok és idevágó beszédeit az egyház­hatósági jegyzökönyvek tartalmazzák. Néhány év előtt a fő­rendiház szervezéséről is irt egy részletes közjogi tanul­mányt. Az I. osztályú polgári hadiérdemkereszt és a negy­venéves szolgálati érem tulajdonosa. Degré Miklós dr. a budapesti kir. ítélőtábla elnöke. 1867-ben született Vácott. Róm. kath., nős, a budapesti kir. ítélőtábla elnöke. Atyja Degré Alajos, a hírneves író volt A gimnáziumot a budapesti piaristáknál végezte,

Next

/
Thumbnails
Contents