1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.

A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A királyi Kuria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási biróság elnöke, másodelnöke, a budapesti királyi itélőtábla elnöke, a koronaügyész - Vargha Ferenc

51 majd a budapesti tudományegyetemen hallgatta a jogot s ugyanitt avatták doktorrá. Magyar, német és francia nyelven beszél. Régi, nagynevű munkása a büntetőjogi szakirodalomnak. Számos önálló müve jelent meg s igen sok cikket irt a szaklapokba. Nevéhez fűződik a budapesti központi járásbíróság megszervezése s annak első vezetője is volt. Mint törvényszéki elnök a zalaegerszegi, majd pedig a győri törvényszék élén állott. 1915-től 1918-ig az igazságügyminisztériumban szervezett törvényelőkészítő bizottság tagjaként működött. Tagja a Magyar Jogászegyletnek, elnöke a Budapesti Piarista Diákszövetségnek. 1915 óta szerkeszti a Büntetőjog Tárát. Vargha Ferenc koronaügyész. * 1858-ban született Kecskeméten. Ref., nős, koronaügyész. Atyja Ítélőtáblai biró volt. A kassai jogakadémia elvégzése után közhivatali pályára lépett s az igazságügyrhinisztériumban töltött szolgálata idején résztvett a bűnvádi perrendtartás, valamint más törvények előkészítésében Szilágyi Dezső, Erdély Sándor és Plósz Sándor minisztersége alatt. Tanulmányútjai során bejárta Ausztriát, Olaszországot, Svájcot és Németországot. Rendkívül széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki. Nagyobb munkái ezek: A bűnvádi perrendtartás magyarázata (Balogh Jenővel és Illés Károllyal együttesen irt mü 3 kötetben); Az otthon védelme, Perorvoslati rendszerünk, Az erőszak és fenyegetés fogalma, Az izgatás pszihológiája, A képviselők felelőtlensége; A birói függetlenség, Tettazonosság a sajtóbüncselekményeknél, Jogrend és erkölcsi rend, Kontroverz kérdések a magáninditványnál, Ügyészség és politika, Az es- ' küdtszék, Kérdésfeltétel az esküdtbirósági eljárásban, Sajtószabadság, A szándék, mint oszthaílan személyes tulajdonság, A megtorlás és védekezés pszihológiája stb. Ezeken kivül többszáz cikket és tanulmányt irt különböző jogi szaklapok hasábjain. 1923-ban nevezték ki koronaügyésszé. Tagja a Filozófiai Társaságnak és a Természettudományi Társaságnak. Elsőizben tagja a törvényhozásnak. A felsőházban főként büntetőjogi, büntetőjogpolitikai és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozik.