1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 2. kötet Felsőház, Bp. 1927.
A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az unitárius egyház hivatalban idősb elnöke - Józan Miklós
40 jogot hallgatott és Budapesten ügyvédi vizsgát tett. A fővárosban folytatott évtizedeken át ügyvédi gyakorlatot. Huszonegy esztendőn át volt a budapesti ügyvédi kamara választmányának tagja, hat éven át pedig a Kúria ügyvédi tanácsának tagja. 1905-ben a budapesti ág. hitv. ev. testvéregyházak közfelügyelője lett s ezt a tisztséget ma is viseli. 1911 óta a főrendiháznak is tagja volt. 1916-ban választották meg a bányai egyházkerület felügyelőjévé. Ekkor lemondott az ügyvédi gyakorlatról. Különféle jótékonysági és humanitárius egyletnek és több részvénytársaság igazgatóságának tagja illetve elnöke. Az unitárius egyház hivatalban idősb elnöke: Józan Miklós püspöki vikárius. 1869-ben született Túron, Torda-Aranyos megyében. Nős. Atyját, aki kántor-tanitó volt villámcsapás ölte meg s mostoha apja Borbély Lajos tordai kovácsmester nevelte fel. Középiskoláit Kolozsvárott, a theológiai akadémiát pedig ugyanott és Oxfordban végezte. Különleges tanulmányokat is folytatott a bölcsészet, filológia és egyháztörténelem körében. A magyar nyelven kivül angolul, németül, franciául és olaszui beszél. Hazatérése után a fehérmegyei Polgárdin lett segédlelkész, majd 1896-ban Torockóra került lelkésznek. 1899-ben a budapesti unitárius gyülekezet lelkészségét nyerte el s azóta e gyülekezet nagy népszerüségü lelkipásztora. Még erdélyi működése idején, 1915-től 1917-ig közügyi igazgatója volt az unitárius egyház főtanácsának. Budapesti lelkészsége idejére esik a Magyar Béke Egyesületben, a Bethlen Gábor Szövetségben, a Protestáns Diák Menzában kifejtett erőteljes és eredményes közreműködése. 1920-ban emelkedett a püspöki vikáriusi méltóságba. Nevéhez fűződik az Unitárius Misszióház megalapítása. Nemzetközi vallásos kongresszusok kapcsán megfordult Angliában, Hollandiában, Svájcban, Amerikában, Német-, Olasz- és Franciaországban, valamint Ausztriában. Ügyvezető elnöke a Dávid Ferenc Egyletnek, alelnöke a Magyar Székely Egyesületnek. Irodalmi tevékenysége is jelentős. Egyházi beszédei, imái, ifjúkori versei, ünnepi ódái, egyházi énekei és kis bibliája nemcsak az unitárius egyházban, hanem általában protestáns körökben is lelkes